Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936
A harmincas évek
9 ményt nem mutatna, mintha nem tudnák megadni gyermekeiknek azt a normát, ami engedelmességben, figyelmességben, néhány udvariassági formában nyilvánul meg. Mintha a mai gyermek robinzoni magáraha- gyottságban, kényére kedvére nőne. A mai iskolának pótolnia kell először azt, amit a szülők elmulasztottak, aztán építhetjük rá az életet. Tudjuk e nevelési hiányosságok okait is: a háború utáni eldurvult, ideálokra képtelen élet ragálya behúzódott a családba is, a családtagok családonkivüli élete, a családi tűzhely kialvása, elhidegülése nem gyermeknevelő erő. így marad ránk, az iskolára, a szülők nevelése is. Meg kell javítani a családot, a megjavult családi életből újul meg a gyermeknevelés s vele a társadalom képe. Ez lett a harmincas évek missziója: úgy átalakítani a szülői értekezleteket, hogy ne csak a tanító, hanem a szülő is mondja el a modanivalóját, olyan nevelői erők is szólaljanak meg, akik át vannak hatva a szülői nevelés missziójának helyességétől, akik családi életet akarnak látni az iskolában, gyakorlati felebaráti szeretet. Szülői értekezleteink tékát nem sablonos nevelési témákkal, fejtegetésekkel, hanem tervszerű irányító munkával akarták s akarják tovább is a szülőket a nevelés újszerűségének megnyerni, Az eltelt öt év munkaterve ez volt: 1. (1931-32.) A munka, mint az iskola egyetlen nevelési alapja. 2. (1932-33.) Az iskolába induló gyermek (subjektiv 6 éves kor.). 3. (1933-34.) Az átmeneti kor gyermeke (7-8 éves kor.). 4. (1934-35.) Az objektív érdeklődés gyermeke (9-10 éves kor.). 5. (1935-36.) Hogyan dolgozik és nevel az iskola ma. A munkaközösségre nevelés problémájáról értekeztek (1931-32) Elefánty Sándor az új, Földes Elek a régi iskola, dr Bókay Zoltán, dr Székely Ferenc az orvos, dr Sáfár László a bíró, dr Dancsházy Sándor a lelkész, dr Medveczky Károlyné és dr Szondy György a szülő, dr Keller Ferencné a cserkésznevelés szempontjából. Az iskolába induló, szubjektív érdeklődést élő 6 éves gyermek témáját ismertették: (1932-33.) Juhászné Jablonczay Piroska az óvónő, Elefánty Ilona és Sándor, Povázsay László az iskola, dr Bókay Zoltán és dr Székely Ferenc az orvos, Pass László az apa, dr Medveczky Károlyné a magyar, May Imréné az angol anyai felfogás és megfigyelés alapján. Az átmeneti kor problémáját (1933-34.) fejtegették dr Bókay Zoltán, Elefánty Sándor, Földes Elek, Galánffy Lajos, vitéz dr Kovách Elemér, Mohácsy Jenőné, Pass László, dr Székely Ferenc Áz objektiv érdeklődés koráról értekeztek (1934-35.) dr Bókay Zoltán, Elefánty Sándor, dr Székely Ferenc, dr Szondy György. Az iskola nevelői munkáját képekben (1935-36.) mutatta e. Elefánty Sándor az olvasást, írást, Elefánty Ilona a fpgal™azast, Fővári László a számolást, eredményekben és demonstrációkban, dr Bokay Zoltán az orvos szempontjából bírálta a mai iskola munka,at, dr 25
