Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936
Az iskola nehéz évei
szép bánásmód volt látható, mint előző években, így erkölcsi csökkenés nem volt tapasztalható. Mindez a tanítót jellemző kiváló pedagógiai érzékben keresendő." (Egyházmegyei jegyzőkönyv 1915. 28—29,1.) A másik két helyettes tanítónő működéséről hivatalos írást nem találtunk. Itt működtek az I—II, osztályban Kardeván Hermin (1914-915), Sándor Mária (1915—1917. I.), Kiss Ilona (1917. I.—1918. XI. 3-ig.) 1916. őszén, az erdélyi oláh betörés elől városunkba menekülő magyar és szász családok gyermekei özönlötték el iskolánkat. Az I,—II. osztályban felszökött a létszám 82-re, a III—IV.-ben 94-re (176). 1917 elején, a győzelmes erdélyi harcok után hazahúzódva a menekültek, leolvadt létszámunk 113-ra. A menekült családok leginkább evangélikusok és reformátusok voltak. Az elnyúló háborús évek megpróbáltatásai: az évről-évre fellépő járványok hosszadalmassága, a gyermekek ellenállóképességének legyön- gülése, az 1918. őszén bekövetkezett spanyoljárvány annyira megbénította az iskolai munkát, hogy 1918. szeptemberétől 1919, január 3-ig alig 20 tanítási napot találunk feljegyezve naplóinkban. 1919-ben a kommün izgalmaiból is kijutott iskolánknak. Kormány- rendelet egységesíteni akarta az öt-hat féle felekezetű debreceni népoktatást, iskolánk evangélikus jellegét megszűntetve, beosztotta iskolánkat a Míklós-utcai és az ispotályi ref. iskolákkal egy igazgatás alá. idegen igazgatóhoz. Gyermekeinket helyi közös fürdőzéshez akarta szorítani, stb. A kommunizmus rövid debreceni életét az oláh megszállás bizonytalansága követte, amit növelt a téli tüzelő hiánya. 1919. telén szén és fa szűkében voltunk, 1920-ban azonban a szülők segítségével elkerültük a téli fűtési szünetet, mig más iskolák szüneteltek városszerte. E háborús nyomorúságokhoz kapcsolódott egyházunk több súlyos megpróbáltatása: Malerny Lajos lelkészünk hosszas betegsége, majd nyugdíjaztatása után az évekik tartó interregnum, átmeneti lelkész-helyettesek váltakozása, mind-mind éreztették kedvezőtlen hatásukat. 1919. szeptember 25-vel Földes Elek menekült mezőtelegdi, 1920 januárjában Urbán Gusztáv gencsi áll. tanítót osztotta be a tanfelügyelő iskolánkba. Földes Elek átvette a III. osztály tanítását, Urbán Gusztáv pedig egy-két hónapi itt-működés után a pacsirta-utcai, majd a nyilastelepi ref. iskolához került. Az 1921 22. iskolai évre újra iskolánkhoz került Urbán Gusztáv, így az ő beosztásával megvalósulhatott a teljesen osztott iskolai tanítás. Az I. osztályt Elefánty Sándor 40 tanulóval, A II. osztályt Urbán Gusztáv 38 tanulóval, A III. osztályt Földes Elek 37 tanulóval, A IV. osztályt Polster Adolf 31 tanulóval, összesen 146 tanulóval vezették. 1922. márciusában új lelkészt és iskolaszéki elnököt kaptunk Farkas Győző személyében, aki fiatalos tetterővel, gyors tájékozódni tudó képességgel, 'szervező erővel, baráti összeköttetések ápolásával, megnyerő modorával sok jó barátot, jóakarót, szerzett egyházunknak, iskolánknak. Rendbe hozta egyházunk ügyeit. Hamar meglátta evang. iskolánk kulturértékét, a város előkelő társadalmának meleg érdeklő16
