Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936
Osztott iskolában
dését iskolánk iránt, Négy tanerőssé akarta fejleszteni iskolánkat, szóval, tettel dolgozott érte. Nagyobb látogatottságot, egyúttal oly an anyagi alapot is akart teremteni iskolánknak, hogy „az iskola önmagái tartsa el“ (1923. IX. 24., 16 egyházi közgyűlés jegyzőkönyve). Ez a reálisnak nem mondható terve a gazdasági ellanyhulás, más társadalmi reakciós erők hatására nem valósult meg. Azonban kísértett ez a terv vezető körökben sokáig, ami az iskolának sose használt. Az 1922.-23..as évet újra négy tanerővel kezdtük meg osztottan, de szeptember 24.-én tanfelügyelői intézkedés elvette tőlünk a két beosztott állami tanítót, visszaestünk újra a részben osztottság I.-II., III.- IV. állapotába, 70, 80 tanulóval két szűk tanteremben. Ez a túlzsúfoltság bizony meglátszott az év végi eredményen. A tanítótestület által évek óta sürgetett igazgatói állást végre egyházunk Polster Adolffal töltötte be. (1924. III. 23. egyh. jzkv.), aki eddig is kitartó ambicióval, odaadó munkássággal vezette iskolánkat igazgatói cím nélkül is. Az iskolaorvosi állást is megszervezte (1924. IX. 15. egyh. jzkv.), megválasztván iskolaorvosnak dr Bészler Gizellát. Hatáskörét iskolai rendtartásunk így jelöli: „Megvizsgálja az iskola tanulóit szept. és április hónapban. Tapasztalatairól tájékoztatja a szülőket, javaslatot tesz a beteges gyermekek esatleges gyógyíttatására nézve. Ha valamelyik gyermeken esetleg tüdőbaj jelei mutatkoznának, intézkedést tesz, hogy a tanuló az iskolából kimaradjon. Az intelligencia vizsgálatok kritikusabb eseteiben javaslatot tesz a megvizsgált tanuló kisegítő iskolába való áthelyezése iránt. Időnként szülői értekezleten ismerteti a helyes gyermekegészségtant, tanácsot ad a szülőknek. Járványok esetén az I. fokú közigazgatási hatóságnak jelentést tesz." (Iskolai rendtartás 21. §.) 5. OSZTOTT ISKOLÁBAN. 1923. -ban egyházunk megszervezte államsegéllyel a harmadik tanítói állást, erre az állásra Földes Elek hozzánk beosztott állami tanítót választotta meg. (1923, VI. 26 közgy. jzkv.), akinek személyében rendkivül szorgalmas, erős kitartásu, szeretetreméltó tanítót nyertünk, aki a II.-III. osztály vezetését vette át. Perwolf Ferencné helyett pedig, aki a női kézimunkát vezette 1900 óta, Baranyi Sára ref. állásnélküli tanítónőt bízta meg egyházunk a kézimunkaoktatással (1925. III. 20. közgy. jzkv.), aki ötnegyed évig évig látta el ezt a munkát. 1924. nyarán a volt tanítványok áldozatkészsége lehetővé tette, hogy iskolánk épületét kívül-belül megújíthattuk. A termeket, az iskolai bútorokat, padokat újra festethettünk. Új színt, új fényt kaptak a megfakult bútorok. A függönyös, virágos ablakok vonzóbbá varázsolták a termeket, folyosókat. Sturm János gondnokunk s a Trnka-család buzgósága az iskolaépület tetőzetét, csatornáit javíttatta ki, az iskolaudvart feltöltötte, a gyalogjárókat kijavíttatta. 17