Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936

Osztott iskolában

dését iskolánk iránt, Négy tanerőssé akarta fejleszteni iskolánkat, szóval, tettel dolgozott érte. Nagyobb látogatottságot, egyúttal oly an anyagi alapot is akart teremteni iskolánknak, hogy „az iskola önmagái tartsa el“ (1923. IX. 24., 16 egyházi közgyűlés jegyzőkönyve). Ez a reálisnak nem mondható terve a gazdasági ellanyhulás, más társadalmi reakciós erők hatására nem valósult meg. Azonban kísértett ez a terv vezető körökben sokáig, ami az iskolának sose használt. Az 1922.-23..as évet újra négy tanerővel kezdtük meg osztottan, de szeptember 24.-én tanfelügyelői intézkedés elvette tőlünk a két be­osztott állami tanítót, visszaestünk újra a részben osztottság I.-II., III.- IV. állapotába, 70, 80 tanulóval két szűk tanteremben. Ez a túlzsúfolt­ság bizony meglátszott az év végi eredményen. A tanítótestület által évek óta sürgetett igazgatói állást végre egyházunk Polster Adolffal töltötte be. (1924. III. 23. egyh. jzkv.), aki eddig is kitartó ambicióval, odaadó munkássággal vezette iskolánkat igazgatói cím nélkül is. Az iskolaorvosi állást is megszervezte (1924. IX. 15. egyh. jzkv.), megválasztván iskolaorvosnak dr Bészler Gizellát. Hatáskörét iskolai rendtartásunk így jelöli: „Megvizsgálja az iskola ta­nulóit szept. és április hónapban. Tapasztalatairól tájékoztatja a szülő­ket, javaslatot tesz a beteges gyermekek esatleges gyógyíttatására nézve. Ha valamelyik gyermeken esetleg tüdőbaj jelei mutatkoznának, intéz­kedést tesz, hogy a tanuló az iskolából kimaradjon. Az intelligencia vizsgálatok kritikusabb eseteiben javaslatot tesz a megvizsgált tanuló kisegítő iskolába való áthelyezése iránt. Időnként szülői értekezleten ismerteti a helyes gyermekegészségtant, tanácsot ad a szülőknek. Jár­ványok esetén az I. fokú közigazgatási hatóságnak jelentést tesz." (Is­kolai rendtartás 21. §.) 5. OSZTOTT ISKOLÁBAN. 1923. -ban egyházunk megszervezte államsegéllyel a harmadik ta­nítói állást, erre az állásra Földes Elek hozzánk beosztott állami taní­tót választotta meg. (1923, VI. 26 közgy. jzkv.), akinek személyében rendkivül szorgalmas, erős kitartásu, szeretetreméltó tanítót nyertünk, aki a II.-III. osztály vezetését vette át. Perwolf Ferencné helyett pedig, aki a női kézimunkát vezette 1900 óta, Baranyi Sára ref. állásnélküli tanítónőt bízta meg egyházunk a kézimunkaoktatással (1925. III. 20. közgy. jzkv.), aki ötnegyed évig évig látta el ezt a munkát. 1924. nyarán a volt tanítványok áldozatkészsége lehetővé tette, hogy iskolánk épületét kívül-belül megújíthattuk. A termeket, az isko­lai bútorokat, padokat újra festethettünk. Új színt, új fényt kaptak a megfakult bútorok. A függönyös, virágos ablakok vonzóbbá varázsol­ták a termeket, folyosókat. Sturm János gondnokunk s a Trnka-család buzgósága az iskolaépület tetőzetét, csatornáit javíttatta ki, az iskola­udvart feltöltötte, a gyalogjárókat kijavíttatta. 17

Next

/
Thumbnails
Contents