Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936
Az iskola első évtizedei
tantervek változtak, módszerek elavultak, vagy megújúltak, új pedagógiai felfogások támadtak vagy módosultak, de a mi célkitűzésünk változatlanul maradt. „Értelemfejlesztés, önálló gondolkozásra nevelés, nem a betű, hanem a lélek eleven ereje uralkodott az iskola munkájában," Azóta új tanítói nemzedék váltotta fel egymást, más ívásúak. más lelki dispoziciókkal, de céljuk egy maradt: Az élet evangéliumáé, a lélek önállóságára emelése, gondolkodó emberek nevelése, mert ez a világ fel- lődésének útja a tökéletesség, az Isten felé Az egyháztanács az igazgatói tiszttel, 1893-tól Zimmermann Gyula reáliskolai tanárt bízta meg, akit megbízott a tanulmányi felügyelettel, iskolalátogatási teendőkkel, tanítói értekezletek tartásával „Zimmermann ezt a tisztet csak egy évig töltötte be. Lemondása után az iskolaszék 1897. októberében az igazgatói állást nem tölti be, hanem az állás teendőit a lelkészre bízta," Hollós István 1894, júniusában, a győrszabadhegyi iskola tanítójává választatván, megvált iskolánktól, helyére Polster Adolf János tornaallyai magániskolái tanítót választotta meg egyházunk. 1894szept. óta működött iskolánkban. Fizetése 350 írt, 100 frt kántordíj, 150 frt lakbér. Próbaidőre választották. Ugyancsak Mobr Béla segédlelkészt káplántanítónak alkalmazták, akire az V-VI. leányosztály tanítását bízták. Hollós István keménykötésű, megalkuvást nem tűrő tanító volt, aki meggyőződéséből, elveiből nem engedett, inkább viselte magatartása következményeit. Hálával gondolunk őrá is az iskola másik úttörőjére. A következő év tanítói változásai nem voltak jó hatással az iskolai munkára. Topscher Lajos és Moór Béla eltávoztak. Polster Adolf az I—IV. fiúosztályt vezette tovább is, az I—VI. leányosztályt 1895. évi szept. októberében Plachta Albert, majd november 1-től Keller Sándor vezette. 1896-ban Geislinger Pál segédlelkészre bízta az iskolaszék az I. leányosztály vezetését, Kellerre a II—VI. leányosztályt, Polsterre az I— IV. fiúosztályt. Mivel az V—VI. leányosztály létszáma leszállt (4—5), az iskolaszék e két osztályt beszüntette. Azt a 4—5 leányt pedig, aki az V—VI. osztályba jelentkezett, beíratta a ref; leányiskolába, fizetvén értük a tandíjat és a beíratásí díjat. A milléneum évében, 1896-ban vásosunk nagy ünnepségeket rendezett. Iskolánk az összes debreceni elemi iskolákkal együtt népünnepet rendezett a Nagyerdőn. A jövedelemből 50 frt jutott iskolánknak. A Debreczeni Éllenőr (1896. V. 3.) azt írja: „Az összes debreceni elemi és középiskolák kirándultak a Nagyerdőre, ahol a sportpályán felejthetetlen szép ünnepélyt rendeztek. Már az árvalányhajas kalpagos gyermek- és ifjúsereg felvonulása megkapó volt: 3000 gyermek és ifjú árvalányhajas erdeje. A sportpályán elénekelték a Himnuszt, a Szózatot, a város kul- turtanácsnoka hazafias beszédet intézett a gyermeksereghez. Aztán zászlók tisztelgése közben kezdetét vette a népünnepély." Schäfer Ferdinánd iskolánk felügyelője, nagy mecénásunk, 1896. 11
