Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
II. RÉSZ. A miskolci szellemi élet és kultúra talaja. - 2. A miskolci kultúra helyzeti és gazdasági energiái
41 2. A miskolci kultúra helyzeti és gazdasági energiái. Egy város nagyvonalú, erős lendületű fejlődését természetesen nem lehet csakis mesterkélt eszközökkel kikényszeríteni s arra maga az államhatalom, sőt az egyetemes nemzeti felbnzdúlás sem képes, ha e városban magában nincsenek bizonyos tradicionális, vagy természetadta helyzeti energiák s nincs meg benne a szükséges s önmagából kitermelődő eleven erő, amely csak felszabadításra, vagy segítő kezekre vár. Ezek az energiák bizonyos vonatkozásokban és némely megnyilatkozásukban megfigyelhetők, sőt bonckés alá is vehetők. Elsősorban a demográfiái adatok között találhatunk erre vonatkozólag útmutatást. Miskolc népességének szaporodása 1787 és 1869 között, tehát e több mint 80 év alatt csak 55%. Ez a szaporodás nagyon csekély. Pedig éppen ez az az időszak, amelyben a magyar nagyvárosok nagyon erős fejlődésnek indulnak, amelyben Budapest 400 s nem egy nagyobb magyar vidéki város 200—300% szaporulatot tud felmutatni. E visszamaradás okai a két nagy tűzvészben és az árvízben kereshetők.*) Azt a fejlődést azonban, amelytől Miskolc ebben az időben elesett, a rákövetkező 40 év alatt igen erős lendülettel igyekszik kipótolni. Népességének szaporodása 1869 és 1910 között 138.8% s *) Tűz: 1781-ben és 1843-ban. Árvíz: 1845-ben.
