Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
II. RÉSZ. A miskolci szellemi élet és kultúra talaja. - 2. A miskolci kultúra helyzeti és gazdasági energiái
\ ezt a szaporodást ebben a korszakban az egész Nagy-Magyarorszá- gon, a thjf. városok között, csak Budapest és Fiume haladja felül.2) Fejlődésképességének e város tehát eklatáns bizonyítékát adja s népességének szaporodásával 1910. és 1920. között is, 10.7 %-al, e csonka ország thjf. városai között a negyedik helyet foglalja el.3) Ezt a hatalmas lendületű előretörést, amelyet Miskolc népességének szaporodása a világháború befejezéséig tartó félszázad alatt mutatott, komoly helyzeti energiák támasztották alá s az a predesztináció idézte elő, amelyet éppen ennek a korszaknak gazdasági problémái, törekvései és erőfeszítései vetettek felszínre. Ez volt ugyanis az a kor, amely Magyarországot a technikailag sokkal fejlettebb nyugattal iparforgalmi relációkban is versenyképessé tette, így tehát az a hatalmas előreugrás is, amelyet Miskolc népességének szaporodása épp ebben a korszakban mutat, megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy ez a város mindaddig, amíg a világ fejlődése új utakra nem tér s nagyjában azon a vágányon marad, amelyen a XIX. században indult el, amíg tehát a nagy technikai forradalmak kora, esetleges utórezgéseivel együtt, le nem zárul, belső eleven ereje s helyzeti energiája folytán, különösen e csonka országban, erős ütemű fejlődésre s modern, nyugati értelemben vett kereskedelmi és ipari nagyvárossá való kialakulásra van predesztinálva. Nem változtat e tényen az, hogy ma éppen azokat a napokat, vagy mondhatnánk éveket éljük, amelyekben a mindennapi élet a gazdaság, a kereskedelem és az ipar legnagyobb pangását és válságát tárja elénk s e jelenségek épp azokon a helyeken csúcsosodnak ki a legkiáltóbb bajokká, amelyek a kereskedelem és ipar exponált gócpontjai, tehát Miskolcon is. Ez a válság, amely már a világháború katasztrófájában született, egyetemes jelensége az egész kontinensnek. A legyőzött államokat gazdasági leromlottságukban természetesen sokkal mélyebben súlytja, mint a győzteseket. De e válságokat 42 2) Az 1878. évi árvíz, amely erre az időre esik, nem visszaesést idézett elő, hanem a fejlődés ugrópontja volt. s) Ebben az évtizedben a népesség szaporodása arányában Komáromújvá- ros vezet 69.3%-al. Ez az abnormálisán nagy szaporodás a komáromi magyarságnak a megszállás után bekövetkezett átköltözködésével állott elő. Győr népessége 12.9%-al, Debrecené 11.3%-al szaporodott.
