Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.

II. RÉSZ. A miskolci szellemi élet és kultúra talaja. - 1. Nagy-Miskolc problémája

ben négyzetki lomét er enkint 1.074 lakost számlál, Budapest után az országban vezető helyen áll.2)

Ezeknek a megvilágításoknak a tükrében tehát nyilvánvaló, hogy különösen ott, ahol kultúrális kérdésekről van szó, Nagy- Miskolcról, mint kultúrális egységről beszélni, elhanyagolva a köz- igazgatási határokat, már ma sem utópia, vagy irreálítás. Fontos ennek a megállapításnak a leszögezése Miskolc szempontjából, mert ez még jobban előtérbe állítja a miskolci kultúra jelentőségét. Miskolc, azaz Nagy-Miskolc ugyanis ebben a beállításban átugorja a magyar városok sorrendjében Hódmezővásárhelyt, sőt Kecskemétet is és a negyedik helyre, Debrecen nyomába lép. Lakossága az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 56 982 lélek, amelyhez Diósgyőr 19 236 és Iíejőcsaba 4 455 lakosát hozzászámítva, Nagy-Miskolc egysége 1920-ban már 80 673 lelket jelentett. Ez a lélekszám ma, tekintetbevéve az azóta előállott természetes szaporúlatot és vándorlási nyereséget, körülbelül 90 ezerre tehető.

Figyelmet érdemel továbbá az is, hogy az ország legnagyobb vidéki városaiban a tulajdonképeni városi lakosság az összes lakosság számánál jóval kevesebb. Levonva ugyanis a külterületeken és a tanyákon élő, de közigazgatásilag a városhoz tartozó lakosságot, az 1920. évi népszámlálás tükrében Szeged tulajdonképeni városi lakossága csak 70 100, Debrecené pedig csak 83 690 lélekre tehető. Ezzel szemben „Nagy Miskolc” hasonló alapon kiszámított városi lakossága 1920-ban 78 579 lelket számolt volna.

Csak ebben a beállításban tűnik ki Miskolc igazi, nemzeti szempontból való jelentősége és kultúrális szerepe. Az ország negyedik és a magyar vidék harmadik legnagyobb városa joggal követelhet érdeklődést, megértést és féltve ápoló gondoskodást szellemi élete és kultúrája iránt, nemcsak saját polgáraitól, hanem úgy az államkormánytól, mint a nemzet egyetemes közvéleményétől is, mert kultúrája, de a magasabb szellemi életre való törekvése is, ezen az előkelő őrhelyen, ma már saját érdekén túlmenő egyetemes nemzeti érdek.

3) Budapest népsűrűsége négyzetkilométerenként 4788, Miskolcé 1074, Győré 926, Komáromújvárosé 745, Pécsé 669, Székesfehérváré 325 lélek. Miskolc népsűrűségét Nagymagyarország thjf. városai között Budapest, Fiume, Nagyvárad, Zágráb és Pozsony haladták felül.