Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.

II. RÉSZ. A miskolci szellemi élet és kultúra talaja. - 1. Nagy-Miskolc problémája

1. Nagy* Miskolc problémája

Miskolc abban az időben, amikor a törvényhozás a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába emelte, Magyarország ama nagyobb városai között, amelyek önálló jogkört nyerve, felszabadultak a megyei gyámság alól, polgári népességének száma szerint, szerényen a tizenkettedik helyet foglalta el.

A trianoni országcsonkítás azonban, amely épp azokat a nagyobb magyar városokat metszette le az ország testéről, amelyek a magyar kultúra történelmi tradícióival ékesen, e kultúra zászlóvivői voltak, a magyar vezető városok között is nagy pusztítást végzett. Hat város, Szabadka, Pozsony, Temesvár, Nagyvárad, Arad és Kolozsvár esett ki Miskolc előtt a sorból s Miskolc eddigi szerény helyéről e katasztrófa folytán a hatodik helyre került.1)

Már egymagában ez a tény is erős bizonysága annak, hogy Miskolc ebben a tragikus körülmények között bekövetkezett előretörésben országos jelentőségre tett ' szert. Ma már e helyzeti adottsága révén is egyik legelőkelőbb reprezentánsa a magyar életnek és kultúrának. Országos és egyetemes magyar szempontból sem 1 közömbös többé tehát, hogy e szerepét hogy s miként tölti be.

Kérdés azonban, hogy helyes és megtámadhatatlan-e ez a helyezés, amelyben Miskolcot a polgári népesség számoszlopai között a statisztika felmutatja? Ez a kérdés természetesen nem a statisztika

*) 1. Budapest 928.996, 2. Szeged 119.109, 3. Debrecen 103.186, 4. Kecskemét 73.109, 5. Hódmezővásárhely 60.922, 6. Miskolc 56.982 lakossal. (1920. évi adatok.)