Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
II. RÉSZ. A miskolci szellemi élet és kultúra talaja. - 1. Nagy-Miskolc problémája
38 adatainak megbízhatóságával szemben vethető fel, hanem Miskolcnak e téren való különös körülményei folytán. A statisztika ugyanis az egyes közigazgatási egységek népességét tünteti fel s így Miskolcon is azt a népességet, mely Miskolc thjf. város területén él. Amíg azonban ez a népesség, Budapest kivételével, Magyarország összes többi nagyvárosaiban magában foglalja csaknem hiány nélkül mindazokat, akikre, — miután e nagy városok szellemi és gazdasági légkörében élnek, — az illető város egyénisége teremti meg az otthon és a miljő sajátosságait, Miskolc, mint közigazgatási egység ezt a népességet korántsem foglalja magában teljesen. Miskolc ugyanis Diósgyőrrel és Hejőcsabával csaknem teljesen egybeépülve, e két községgel együtt ma már, különösen a szellemi és kulturális élet beállításában nézve e kérdést, teljes és zárt egységet alkot. Megérezték és hangoztatták ezt a miskolci társadalom vezető egyéniségei már a múltban is, amidőn a jövendő képeit festegetve, Nagy-Miskolcról beszéltek. Ez a Miskolcon sokat emlegetett és a fantázia ékességeivel feldíszített Nagy-Miskolc, az avasaljai nagy metropolisz természetesen a mai ábrándokból valóságként csak akkor bontakozhatna ki, ha a mai fejlődő és pezsgő városi élet a jövendőben minden Ígéretét beváltaná s maga az ország s legális és illetékes faktorai is a mai közönyösségen messze túlmenő érdeklődést mutatnának e probléma iránt. Az ily irányú fejlődés egyik első lépcsője- ként azonban mindenesetre a szellemi és kultúrális egység közigazgatási szankcionálásának kellene bekövetkeznie. Feltétlenül megállapítható azonban, hogy éppen Diósgyőrre és Hejőcsabára való tekintettel van némi jogosultsága annak, ha a miskolciak, erre az egységre gondolva, már ma is Nagy-Miskolcról beszélnek. Diósgyőr mintegy húszezer főnyi lakossága ugyanis, amellett, hogy társadalmi tagozottságában is teljesen homogén Miskolc társadalmával, teljes mértékben részese és osztályosa a miskolci társadalmi és kultúrális életnek. Nincs egyetlen nagyobb magyar város sem, amely, bár a közvetlen közelében levő, de közigazgatási határain mégis kívüleső olyan nagyobb tömegű népességre gyakorolhatna vonzóerőt, amely abban az esetben, ha saját népességébe beolvadna, annak összetételében alig idézne elő még kisebb változásokat is. Szeged és Debrecen környékbeli lakossága például, ha mai
