Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.

I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története

-"-viP!

29

A szorosabb értelemben vett kultúrális fejlődés terén erre az időre esik a tanintézetek már említett újabb és megfelelő elhelyezésén kívül az ev. jogakadémiának és az ev. tanítóképzőnek anyagi segítséggel való alátámasztása, az alsófokú népoktatás megerősítése, az állami fémipari szakiskolának faipari szakiskolával való kiegészítése, a Felsőmiskolci Dal- és Önképzőkör kultúrházának felépítése és a róm. kath. tanítónőképző megalapítása.

Emeli a város dekórumait az is, hogy az ungvári gör. kath. püspök, címzetes érsek, székhelyét 1925-ben Miskolcra tette át s itt működik az eperjesi egyházmegyétől elszakított egyházak apostoli adminisztrátoraként.41 )

Ezek a legújabb fejlődés félreismerhetetlen mérföldkövei. Jelentőségük és értékük ma még, híjával a legminimálisabb távlatnak is, fel nem becsülhető, mert ezeknél a határköveknél fut be Miskolc története a múltból a mába.

Nehéz feladat előtt áll az, aki Miskolcon a genius loci-t keresi. Pedig feltalálható itt is. El, hat és lobog. Tehát van. Csak nem a régi fény romjai között kell keresni, hanem a földrajzkönyvben. A poros akták, elsárgult foliánsok között sem a zászlólengető és kardvillogtató, harcilármás nagy haditények beszélnek róla, hanem az a szerény és láthatatlan, de szívós és nagyszerű energia rejtegeti, amely itt él valahol halhatatlanul az Avas alján, a Szinva-parton és bármily csapást vagy pusztulást hoznak is az idők, új munkára serkent.

“) Miskolc az 1916. évi zsinati törvények szerint a tiszánnineni ref. egyházkerületnek is állandó püspöki székhelyévé vált.