Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története
23 síttassék. Ennek az eredményeként a város ipariskolát, későbben pedig kereskedelmi iskolát is állít fel, mely a múlt század végén alakul át felső kereskedelmi iskolává. Ebben az időben alakul meg végül a miskolci irodalmi és tudományos törekvések bölcsődeként a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület. A város egyik legnagyobb problémáját azonban e rohamos fejlődés felmutatása mellett sem sikerül Soltész Nagy Kálmánnak megoldania. A város még mindig Borsodvármegyéhez tartozik s ekként a megye gyámkodása alatt áll. E gyámságot azonban a fejlődésnek ezen a fokán Miskolc, bárha a megyénél úgy törekvéseiben, mint válságaiban is mindig megértést talált, — már csak nehezen tudja elviselni s a kilencvenes években újra erős harcot indít a szabad királyi városi, illetve most már a törvényhatósági jog elnyerése iránt. Borsodvármegye azonban székhelyét és életerős szívét, Miskolcot, nem szívesen engedné kiszakítani s Miskolc kérésének a teljesítését erős ellenzésével megakadályozza. Soltész Nagy Kálmán örökébe a város polgárságának a bizalma Szentpály Istvánt emeli, aki 1902-től 1912-ig viseli e tisztet, amikor is a város képviselőjeként a parlamentbe megy. 1917-ben azonban újra visszatér a város élére s a legnehezebb időkben öt éven keresztül vezeti a várost, amíg 1922-ben újra képviselővé választatván, a nemzetgyűlésben foglal helyet. Ami elődjének nem sikerült, a város törvényhatósági joggal felruházott városi rangra emelése, azt most, a koalíció kormányrajutása következtében beállott változott politikai körülmények között, Szentpály István valósítja meg. A törvényhozás, Miskolc városának a kormány elé terjesztett kérelmére, az 1907. évi LI. t.-c.-ben Miskolc rendezett tanácsú várost 1909. évi január hó 1-ső napjától kezdődőleg törvényhatósági joggal ruházta fel. Miskolc első törvényhatósági bizottsága, miután a város a vármegyétől és a vármegye a várostól ünnepélyes keretek között elbúcsúzott, 1908 végén alakult meg s ugyanekkor iktatta be hivatalába, ugyancsak nagy ünnepségek között, első főispánját, Kubik Bélát.33) Szentpály tíz évig tartó első polgármesterségének azonban ez 83) Miskolc thjf. város főispánjai: Kubik Béla, 1908. dec.—1910 márc.j Vay Elemér báró 1910. márc.—1913. jan.; Tarnay Gyula dr. 1913. jan.—1917. júl.; Nagy Ferenc dr. 1917. aug.—1917. okt.; Gedeon Aladár 1917. dec—1920.
