Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.

I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története

24

az eredmény csak dekorative a legnagyobb érdeme. Bárba ő már nem a pusztulás nyomain épített, mint nagy elődje, hanem a fejlődés megalapozott pilléreire, hivatására pedig épp az az évtized hívta el, amely a munkában és haladásban az egész országnak leggazdagabb időszaka volt, mégis szinte deákferenci puritánsága, lelkiismeretessége és önzetlensége az az indító erő, amely e korszak nagy eredményei felé elvezet.

Városfejlesztő programmja különösen két határozott irányba halad előre. Az egyik, a szűk határok közé szorított és vagyontalan város vagyoni erőinek a kiépítése. Ez a törekvés kiváló eredményeket ér el. A város vízvezetékének a céljaira megvásárolja Tapolcát s ezenkívül is két tagbirtoknak a megvételével, közel ezer hol dnyi ingatlant szerez. A háborús idők példás közélelmezése és a város mai gazdasági erőforrásainak legtekintélyesebb része ezekben az ingatlanszerzésekben kereshető.

E programm másik iránya a közoktatásügy megerősítése, mely bekapcsolódik az egyetemes nemzeti haladás irányába is. A város 1907-ben községi jellegű iskoláit állami kezelésbe adja. Röviddel azután két hatalmas elemi iskola, egy polgári leányiskola, egy fiú felsőkereskedelmi iskola épül fel s az állam a 8 osztályra fejlesztett kir. kath. főgimnáziumnak a város és a megye hozzájárulásával teljesen modern új palotát emel.

Szentpály első polgármestersége idején azonban a város kultúrája más téren is előrehalad. Legjelentősebb útjelzői e haladásnak a tapolcai vízvezeték és a csatornázás 1910 és 1912 között bekövetkezett kiépítése és a közúti villamos vasút vonalainak Diósgyőrre és Hejőcsabára való kivezetése.

A város polgármesteri székét Szentpály után 1912-ben Nagy Ferenc foglalja el, aki 1917-ig polgármestere a városnak. Az ő idejében a város nagyobb arányú fejlődését a háború akadályozza meg. Közvetlenül a háború előtt állítja fel azonban Miskolcon az állam a fémipari szakiskolát, a város pedig 1916-ban női felső kereskedelmi iskolát alapít. A háború nyomorúságait és szenvedéseit Misjún.; Lichtenstein László 1920. jún.—1922. szept., PuTcy Endre 1922. szept.— 1921. márc.; Soldos Béla dr. 1924. márc.—1926. júl.; Mikszáth Kálmán dr. 1926. júl. óta.