Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.

I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története

22

válik meg 1877-ben végre végleg a diósgyőri koronauradalomtóh Az előretörés erős lendülete azonban csak Soltész Nagy Kálmán alatt következik be.

E lendület első lépcsőfoka Miskolcnak Mindszenttel való újbóli egyesítése. E nagyobb közigazgatási egység most már sokkal több energia kifejtésére képes. Megindul nagyobb mértékben a beköltöz- ködés is és különösen a katholikusok száma szaporodik. Miskolc* mint vasútforgalmi gócpont, nagy pályaudvarral és sok új szárnyvonallal még jobban kiépül s üzletvezetőséget is kap.32) Mindez a kereskedelem fejlődésére gyakorol igen jótékony hatást, amely évről- évre erősebb virágzásban mutatkozik. A kereskedőosztály erősen va- gyonosodik s a beköltözés útján is sok vagyon szivárog a városba. Ez pedig megindítja a nagyobbmértékü magánépítkezést, lehetővé teszi nagyobb ipari vállalatok alapítását és komoly alapot nyújt a hitel szélesebb körű megszervezésére is. Egyedül a kisipar stagnál, mert e korban a fejlődésének a csúcspontját már áthaladta s a gyáripar előretörése folytán általános hanyatlásnak indult. Miskolc ipari jelentősége mindamellett erősen emelkedőben van, mert veszteglő kisipara mellett a nagyiparban mutat erős haladást.

Maga a városfejlesztés is nagy lépésekkel és gazdag programmal halad előre. Legkiemelkedőbb pontjai és állomásai a Szinva- szabályozás, amely állandóan tart, a hidak és utak építése, a gázgyár felállítása és a közvilágítás, az új közkórház, modern központi gőzfürdő, a villanycentrále létesítése és a pályaudvartól a város főutcáján keresztülvezető közúti villamos vasút, a kereskedelmi és iparkamara megalakulása, kaszárnyaépítések és az állami hivatalok és intézmények nagyobbmérvű építkezései.

A város kulturális fejlődése is felmutat e korban nehány jelentősebb eseményt. A népoktatás alapjai megerősödést nyernek, a kath. gimnáziumot a minoritáktól a tanulmányi és vallásalap veszi át, felépül a Szinva partján a nagy ref. főgimnázium, röviddel az új század fordulója után pedig zeneiskolát alapít a város. Mozgalom indul továbbá már a hetvenes években az iránt, hogy a város jellegének megfelelően, az ipari és kereskedelmi kiképzés is biztoS2) A miskolci üzletvezetőséget 1880-ban állítják fel. 1886-ban megszűnik* de 1892-ben újra felállítják.