Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története
21 radalmának az árjai ide is elérkeznek s az elnyomatás ideje az. amelyben az első gőzgép befut1 Miskolcra is. 1859-ben megnyilik a tiszavidéki vasút, egy év múlva pedig a Miskolc—kassai vasúti vonal. A 70-es évek nagy vasúti politikája Miskolcot nagy vasúti forgalmi gócpontnak szemeli ki s bekapcsolva a Hatvan—budapesti vonalba, megnyitja előtte a modern fejlődés minden lehetőségét. Eközben a nagyipar is felismeri Borsod és Miskolc jelentőségét. A hatvanas években épül fel a város legnagyobb iparvállalata, a Borsod-Miskolci Gőzmalom s ennek az évtizednek a végén indul meg a munka a rohamosan felépült diósgyőri nagy állami vasgyárban is. A kiegyezéssel bekövetkezik a teljes konszolidáció s most már mi sem állhat útjában annak, hogy Miskolc századok óta elfojtott energiái előtörjenek. A sors azonban még mindég nem játszotta ki utolsó ütőkártyáját és máris megtölti újra a keserű poharat. 1878 augusztus 30-áról 31-ére virradó éjjel óriási felhőszakadás és árvíz önti el a várost. 227 ember leli halálát az árban és 700 ház pusztul el. Még a szemtanuk leírásában is megrendítő a pusztulás iszonyatos képe. Miskolc gyászában az egész ország osztozik és Borsoddal az élén mindenki siet enyhíteni a fájdalmakat és a veszteségeket. E tragikus dátum Miskolcra nagy gyászt jelent, de a szeren- esétlenségből az élet új és friss csirái is kifakadtak s a miskolci árvíz után Miskolcon is csaknem ugyanolyan nagy az élet újraéledt ereje, mint a szegedi árvíz után Szegeden. A miskolci árvíz határkő, amelynél a fejlődés lassú ügetése vágtába megy át, minden energia munkára szabadul fel s Miskolc e fordulótól kezdve valóban oly nagy előretörést mutat, amellyel a vidéki nagyobb magyar városok mindegyikét megelőzi. A nagy előretörés érdemének az oroszlánrésze Soltész Nagy Kálmán polgármesteré, aki 23 évig tartó polgármestersége alatt nagykoncepciójú várospolitikájával Miskolcot a kis városok sorából kiemeli s helyette egy nagy jövőre rendelt magyar várost ad át a XX. századnak. Soltész Nagy Kálmán 1878-ban foglalja el a polgármesteri széket L. Farkas Károly után, aki 1868. és 1878. között vezetvén a várost, a város első polgármestere volt. Még az ő polgármestersége alatt épül ki 1872-ben a város rendezett tanácsú szervezetté s
