Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.

I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története

20

újra letöri s a szabadságharccal bekövetkezett bizonytalan állapotok a város és a gazdasági élet restaurációját erősen ; hátráltatják és szükebb, szerényebb térre szorítják vissza.

Eközben, bár lassan, maga a kultúra is épül. A XVIII. század végén megkezdett templomépítések befejezést nyernek. Az ősi református gimnázium lyceumi rangra emelkedik s a katholikus gimnázium is hat osztályra bővül. E korszak egyik legjelentősebb kultúrtörténeti adata, hogy 1846-ban megalakul a nagyobb leányok iskolájaként a ref. „leánynevelő-intézet”, az ország első magyar nőnevelő intézete, amely Karacs Teréz gondos vezetése alatt kiépülve, csakhamar országos hírűvé válik. Egy másik dátummal azonban e korban Miskolc még maradandóbban írja be a nevét 'a magyar szellemi élet történetébe. Hajlékot ad a német színészet miatt Budapesten hajléktalanná vált magyar ' színészetnek s 1823-ban felépíti az első magyar kőszínházat.

Az 1848/49. évi szabadságharc Miskolcot újra súlyos megpróbáltatások elé állítja, de a városnak e harcok nagyszerű történetében érdemes osztályrészt is juttat. Miskolc fiainak nagy része a 9. vörössipkás zászlóaljban harcol, mely a szabadságharc leglegendá- sabb tetteit vitte véghez. 1848' telén Miskolc a magyar csapatok felvonulási színtere, innen indul ki Mészáros serege s Dembinszki, Görgei és Klapka is a város környékén táboroznak. Schlick császári altábornagy azonban erős előnyomulásban tör Miskolc felé s bár Szemere, mint felsőmagyarországi kormánybiztos, minden lehetőt elkövet, hogy a város stratégiai fontosságára hivatkozva, az ellenséges megszállást elkerülje, a hadvezetőség Miskolcot mégis feladja s Schultzig altábornagy 1849 január 25-én a császári seregek élén, Pálffy Móriccal együtt, bevonul a városba. A császári csapatok azonban Dembinszky csapatai elől már nehány nap múlva hátrálni kénytelenek s a város újra felszabadul. Márciusban nehány napra Ramberg'császári tábornok szállja meg a várost, június 30-án pedig az oroszok vonulnak be, magukkal hozva a kolerát s szeptember elejéig, a váltakozó harcok szerint, a városban vagy 1 közelében táboroznak. Július 24-én Görömbölynél, 25-én pedig Zsolcánál folyik az ütközet.

A szabadságharc leverése után Miskolc is éppen úgy sínyli az elnyomatást, mint maga az egész ország. De az újkor technikai for-