Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története
a város ipara már jelentékenyen megerősödött, privilégiumokkal bástyázta körül magát s maga a város is, különösen rengeteg malmával, amelyek egymás mellett állottak a Szinva fölött, városi képet nyert.17) Ezután már csak vér és köny, pusztulás, kegyetlenkedések, tűz- és árvízveszedelem az, amelyek Miskolc történetének a lapjait színessé teszik. Már a mohácsi vész maga is letargiát teremtett és megbénította a fejlődést, amely azonban egyelőre, lassú ütemben, még folyik. Itt tanácskoznak a haza megmentése felől az ország nagyjai s az 1541-i miskolci országgyűlésen csatlakozik Ferdinánd pártjához 13 vármegye. Diósgyőr 'vára s vele együtt Miskolc is magánföldesúri kézre kerül s így a vár jelentősége is hanyatlik. A reformáció erős terjedése és az ezzel kapcsolatban felmerült vallási háborúságok e korszak uralkodó jelenségei, míg végül a török Miskolcon is megjelenik s 1544-ben felégeti a védtelenül maradt várost. Ettől kezdve egy fél évszázadon keresztül, mindaddig tehát, amíg Eger el nem esik, Miskolc állandóan a fegyverkezések és nagy harci készülődések központjában áll. Eger alatt a török vívja a várat, keleten az erdélyi fejedelemség ereje, északon pedig a királyi seregek sorakoznak. És Miskolc e harci zaj központjában szabad és védtelen prédája, nem csak a portyázó török hadnak, hanem a többi idegen csapatok sanyargatásainak is. Miskolcra Eger 1596-ban bekövetkezett elestével, amidőn az egész országrész török hódoltság alá kerül, — amennyiben erről egyáltalában beszélni is lehet, — valóban szinte egy jobb kor következik el. Két évvel később, 1598-ban a diósgyőri várat is beveszi és feldúlja a török. De a vár egynéhány év múlva újra a királyi hadak kezébe kerül, akik német zsoldosokat és megyei hajdúkat hagynak örökségül benne. A hajdúk felázadtak a zsoldosok ellen, kezükbe kerítették a várat s Teleki kassai kapitány csak ostrommal tudta tőlük visszavenni. Teleki bosszúból újabb rombolással tetőzte be a váron a törökök dúlását, úgy, hogy a XVII. század már csak romként ismeri s stratégiai jelentősége teljesen megszűnik.18) Miskolc ezalatt a török járom és adó alatt nyög. Nem fejlőd”) Ebben az időben állandó székhelye a vármegyének is. “) L. Szendrei i. m. II. 134—35. 1.
