Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.

III. RÉSZ. A miskolci szellemi élet megnyilvánulásai és problémái. - 12. Miskolc, mint a magyar felvidéki szellemi élet gócpontja

12. Miskolc, mint a felvidéki szellemi élet gócpontja.

Ha e problémáknak és élet jelenségeknek, melyeket Miskolc mai szellemi élete és kultúrája feldob és felmutat, közös nevezőjét kutatnám s megállapítani igyekeznék, — a genius loci megvilágítása, a talajvizsgálat és az egyes problémák külön feltárása után, — oly nagy hibát követnék el vele, mint a festő, aki tájképe, vagy portréja alá magyarázó szöveget ír.

A portrénak, melyet e kultúrpolitikai tanulmány keretei között Miskolc szellemi életéről papírra vetettem, élethűségét amúgy sem a cím, a konklúzió, vagy az aláírás fogja legitimálni. Erre csak az a közvélemény volna hivatott, mely sok száz s ha lehet sok ezer szemből, érzésből, impresszióból s gondolatból kibontakozva, az egyes egyéni felfogásait s beállításait, ha nem is csalhatatlanul, de mindenesetre hivatottan ellenőrizhetné.

Sajnos közművelődési kérdésekben a közvélemény szava még ma is erőtlen. Egyetemes vonatkozásokban most ébredezik, de lokális vonatkozásaiban még alig jöhet számításba. „Azért küzdöttem, hogy legyem közművelődési kérdésekben közvélemény“,1) — írja Klebels- berg Kunó gróf s e küzdelmét válóban a közművelődés legdúsabb erőforrásáért vívta meg.

Miskolc szellemi életének jövendő sorsára sem közömbös, van-e és lesz-e a város közművelődési kérdéseiben közvélemény? E manome- *)

*) L. Klebelsberg Kunó gróf id. m. XXIII—XXIV. 1,