Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

II. fejezet: Budapesti Evangélikus Gimnázium - Fasor - 2. Az iskola fejlődése az I. világháborúig

Az egyre szaporodó adományok, alapítványok jelentősen könnyítették a szegényebb, de jóképességű tanulók iskoláztatását: tandíjpótlék, bizonyítványdíj, vasúti menetjegy, írószer, könyvek, ösztöndíj, étkeztetés stb.

Nagy segítséget jelentett az az adomány, amelyet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1906-ban szertárfejlesztésre juttatott.

A tanári könyvtár 1904-ben nagyobb adományhoz jutott. Gr. Leinin- gen Westerburg Károly honvédtábornok özvegye, férjének, az aradi vértanúnak és fiának könyveiből 168 művet 839 kötetben adott a könyvtárnak.

A zárókő letételére 1905. október 7-én került sor, amikor az egyház és a meghívott vendégek jelenlétében a díszterem nyugati falába márványtáblát helyezett el. Rajta a felírás: ZÁRÓKŐ. 1903. IX. 9. 1905. X. 7.

Az 1909/10-es tanévtől Góbi Imre nyugdíjba ment, az új igazgató Rátz László matematikus, országszerte elismert tanügyi szakember, sokoldalú pedagógus lett.

Rátz László (1863-1930) 1890-től tanított a gimnáziumban. 1909-1914-ig igazgató volt. 1896-tól 1914-ig szerkesztette és kiadta a Középiskolai Mathematikai Lapokat. Több matematikai tankönyve jelent meg. A század elején kidolgozott középiskolai matematikatanítás reformja emelte a gimnáziumot világszínvonalra.

Számos országos társaságnak, egyházi intézménynek volt tagja és tisztségviselője. 15 évig vezette az iskolai Dal- és Zeneegyesületet, többnapos kirándulásokra vitte diákjait hazánk legszebb tájaira és külföldre is. Emléktáblája az iskola félemeleti lépcsőpihenő falán található, amely Lux Elek alkotása (1931).

A tanárok sokszor 30-40 évig is itt tanítottak, nemzedékeket neveltek, meghatározóan alakították az iskola arculatát. Amikor üresedés miatt pályázatot hirdettek egy-egy állásra, előfordult, hogy 8 pályázó adta be pályázatát.

A tanári kar egységes nevelési és oktatási elveinek kialakítása céljából rendszeresen tartottak tanári értekezleteket. (Az 1913/14-es tanévben 12 alkalommal volt értekezlet.) Az önképzést a gazdag tanári könyvtár és kb. 30 hazai és külföldi folyóirat biztosította.

1911-ben a kormány újabb 150 000 koronával segítette az iskolát. Sürgető lett volna a fizika szertár fejlesztése, de erre csak az I. világháború után került csak sor.

Különórákat adtak: szabadkézi rajzból és gyorsírásból, az 1909/10- es tanévben egészségtanból, angolból, művészeti rajztanfolyamból, vívásból, svédtornából.

A tornaórákat az új tornateremben, jó idő esetén az udvaron, a délelőtti tanítási időbe beépítve tartották.

35