Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

II. fejezet: Budapesti Evangélikus Gimnázium - Fasor - 2. Az iskola fejlődése az I. világháborúig

Miksa az üvegfestő munkákat végezte, a Zsolnay-féle porcelángyári részvénytársaság a fajanszburkolatokat.

A műleírás szerint a főgimnázium épülete kétemeletes. Tanítás céljára 18 tanterem - fizika, természetrajz és rajz terem -, 1 tornaterem öltözővel, azonkívül 1 díszterem - 180 m2 területű, 7,52 m a belmagassága, hosszában karzatot helyeztek el -, 1 orvosi szoba, 14 szertár - fizika, természetrajz, földrajz és történelmi stb. - és tanári dolgozó helyiség, 6 könyvtári helyiség - köztük a tanári könyvtár 20 000 kötet elhelyezésére alkalmas - 1 igazgatói iroda, 1 igazgatói lakás, 3 szolgalakás, raktárak és egyéb helyiségek találhatók.

A fizika előadóterem 8x9 m nagyságé, melyhez csatlakozóan néhány év múlva fizikai gyakorlatok végzésére alkalmas termet rendeztek be. A tantermek magassága 4,16 m, a padlózat lighnolitból készült. A kísérletező helyiségekben bitumen a padló. A világításra légszeszt (városi gázt) használtak, a központi fűtés szénnel történt. Az osztályokba levegőztető berendezéssel forgatták a levegőt, a tanulók kétszemélyes, állítható magasságú, ún. Rettig-padokban ülhettek.

Az építkezés során dr. Bexheft Ármin - iskolaorvos és az egészségtan tanára - tanácsait messzemenően figyelembe vették.

Az építkezés végül 408 000 koronába, az új bútor berendezés 56 000 koronába került.

Az iskola hatóságai

Az előző évekhez hasonlóan az intézet a bányai ev. egyházkerülethez tartozott és a püspök fennhatósága alatt állt. Az iskola fenntartója a budapesti Deák téri ev. magyar-német testvéregyház. Az általa kiküldött közös képviselőtestület intézte ügyeit. Az iskola közvetlenül az iskolabizottság felügyelete alá tartozott.

Az állami főfelügyeleti jogot a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolta a tankerületi kir. főigazgató révén. A főigazgató rendszeresen látogatta az iskolát, időnként maga helyett szakfelügyelőt küldött az órák látogatására, jegyzőkönyv készítésére.

2. Az iskola fejlődése az I. világháborúig

Az 1904/05-ös tanév zökkenőmentesen indult. Az év során sok látogatója volt az iskolának, köztük dr. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatási miniszter, b. Prónay Dezső a magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetem felügyelője, a négy egyházkerület püspöke, fővárosi iskolaigazgatók és tanárok.

34