Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 6. Az iskola fejlődése 1873-1904-ig

A könyvtár 1885-ben katalógussal és 10 000 kötet könyvvel rendelkezett. Az iskolába 1885-ben 19 féle, 1900-ban 27 féle folyóirat járt.

Az iskola új tanterv bevezetésére történt javaslatát az 1884. január 14-i nagy bizottmány megtárgyalta, és ez alapján fogalmazódott meg a pesti evangélikus gimnázium új tanterve, amelyet 1885-ben vezettek be az evangélikus intézményekben. A tanterven menetközben állandóan történtek változtatások.

Az I-VIII. osztályig a következő tantárgyakat tanulták: vallás (1-8. o.), latin (1-8. o.), görög (5-8. o.), magyar (1-8. o.), német (1-8. o.), történelem (4-8. o.), földrajz (1-4. o.), természetrajz (4-6. o.), fizika (7-8. o.), matematika (1-8. o.), mértani rajz (1-4. o.), filozófia (7-8. o.), ének (1-3. o.), torna (1-8.o.). A latint heti 6-7 órában tanulták. A heti óraszám az 1-8. osztályban: 26-32 óra volt. Rendkívüli tárgy volt 1889 óta a gyorsírás. A francia nyelv oktatása a 90-es évektől indult meg, nem nagy sikerrel.

Az 1890/91-es tanévtől megszűnt a délutáni oktatás, a tanítás 8-1- ig tartott. Délutánra maradtak a torna és a nem kötelező tárgyak.

Rendkívüli módon megnövekedett a tanulólétszám. Az 1873. évi 348-ról, 1900-ban 515-re emelkedett.

1894-től az iskola rendszeres államsegélyben részesült, amelyet 1898-ig fokozatosan léptettek életbe. Évi 18 000 Ft-ot kaptak. Ez az összeg 1901-re 32 000 korona lett. Ennek értelmében a Közoktatási Minisztérium joga volt öt tanár kinevezése. A tanári testület javaslatára az iskolafenntartó egyház által az első helyen felterjesztett tanárt nevezte ki a miniszter rendes tanárnak. 1895-től az államsegély-egyezmény értelmében az iskola az állami gimnáziumi tanterveket követte.

A legidősebb tanár fizetése 1 800, a legfiatalabbé 1 300 Ft volt. Az állami nyugdíjintézetbe való belépés is kedvezően érintette a tanárokat. (Az egyház 1870-től folyósított nyugdíjat 30 éves szolgálat után 600 koronát.)

Az 1895/96-os évkönyv beszámol arról, hogy részt vettek az ezredéves ünnepségeken. Az ezredéves kiállításon a tanulók írásbeli dolgozatait, rajzfüzeteit, az iskola tantervét, a főgimnázium történetét állították ki. Az iskolatörténetet Batizfalvy István igazgató írta meg. A millenniumi ifjúsági monstre-hangversenyen 113 tanítvány működött közre Erdődi Ernő - énektanár és Rátz László - a Dal- és Zeneegyesület tanára segítségével. Az ezredéves ifjúsági tornaversenyen június 2-án és 3-án 70 tanítvány vett részt Maurer János tornatanár betanításával.

1898/99-ben nagy tífuszjárvány pusztított. Fertőtlenítéssel, a falak átfestésével igyekeztek védekezni.

Az öntevékeny ifjúsági egyesületi mozgalom 1899-ben újult meg. Az eddig ismert önképzőkörök mellé ebben az évben - az Egyetemes Evangélikus Egyházi Gyámintézet fiókintézeteként - alakult meg az Ifjúsági Gyámintézet. Célja, hogy az evangélikus ifjúságot hozzászoktassa a jóté31