Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 6. Az iskola fejlődése 1873-1904-ig

két titkára volt. Első titkárai: Vietorisz József (1885/86) - később tanár, tanügyi szakember lett, Győry Lóránd (1888/89) - később földművelési miniszter, Császár Elemér (1890/91) - később irodalomtörténész. Vezető tanára az 1902/03-as tanévtől a VIII. osztály magyartanára.

Vietorisz József a pesti gimnázium tanulója volt a VII-VIII. osztályban. Itt érettségizett 1886- ban. A nyíregyházi születésű ifjú kiemelkedő tanulmányi előmeneteléért tandíjmentességet élvezett és alapítványi ösztöndíjat kapott. Később a nyíregyházi evangélikus gimnázium igazgatója lett. Nagy szerepe volt a nyíregyházi evangélikus iskolarendszer kiépítésében, mint tankerületi kir. felügyelőnek. Lefordította a Tranoscius szlovák evangélikus énekeskönyvet, ezért az MTA kitüntetését nyerte el.

Az kör előadásán Lukács György VI. o. tanuló - később filozófus, esztéta - előadást tartott: „Az egyes nemzetek szerepe az emberiség fejlődésében” címmel. (1899/1900)

Lukács György (1885-1971) - később filozófus, esztéta, a pesti gimnázium tanulója 1894- től. 1901-ben tett érettségit. A budapesti egyetemen jogi és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd államtudományi és bölcsészeti diplomát szerzett. A XX. sz. nagyhatású filozófusa. Műveit részben német nyelven írta. Ellentmondásos életút jellemzi. Az ELTE BTK egyetemi tanára. Filozófus nemzedékeket nevelt, akik Lukács, vagy Budapesti Iskola néven ismerik. Kétszeres Kossuth-díjas (1954, 1955). Az MTA tagja.

Kálmán Imre VIII. o. tanuló - később zeneszerző - előadást tartott: ,A symphonia fejlődése a program symphoniáig” címmel. Az előadásról a következő bejegyzést található a önképzőkör jegyzőkönyvében: >rA dolgozat jó magyaros stílusban ismertette a symphonia fejlődését Haydn óta és megismertette a kör tagjait a programzene fogalmával és mai helyzetével... A kör a nagyon tanulságos és szép értekezést örömmel hallgatta és a második titkár indítványára Kálmánnak egyhangúlag megadja az érdemkönyvi megörökítést. ”

Kálmán Imre (1882-1953) - később zeneszerző, a pesti gimnáziumnak három évig volt tanulója, itt érettségizett 1900-ban. Az Arany János Önképzőkör tagjaként is tevékenykedett. A budapesti Zeneakadémián végezte zenei tanulmányait. Világhírnévre tett szert operettjeivel, gazdag, magyar színezetű dallamaival. Híres művei: Tatárjárás, Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Cirkuszhercegnő, A montmartre-i ibolya.

1903/04-ben a körnek 114 tagja volt (VI-VIII. o.). A kör 20 rendes ülést tartott, 3 értekezés, 6 szabad előadás, 4 vers, 2 fordítás, 9 bírálat, 17 szavalat hangzott el.

A protestáns iskolák helyzetét erősítette az 1883. évi 30. törvény is, amely kimondta, hogy „a protestáns középiskolák fölött - a vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alatt állva - a világi hatóság csupán a legfelsőbb felügyeleti jogot gyakorolhatta.” E jogi helyzet egészen az 1948-ban bekövetkezett államosításig lányegében változatlan maradt.

18§4-től Góbi Imre (1909-ig) lett az igazgató. Nagy érdeme, hogy továbbra is magas színvonal jellemezte az iskolát. Tekintélye folytán javaslatára kezdődött el a Fasori új gimnázium építése, ahová jeles tanárokat gyűjtött.

30