Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 5. Az új iskola építése a Sütő utcában

5. Az új iskola építése a Sütő utcában

1861-ben sikerült megvenni a kincstártól 25 000 Ft-ért a 185 négyszögöles sütőház telkét, amelynek szomszédságában az Invalidus-palota (ma a Fővárosi Önkormányzat) állt. Ezen a telken működött 1730-1861-ig a katonai sütőház és élelmiszerraktár. Erről kapta a mai Sütő utca a nevét.

Az építkezéshez szükséges pénz megszerzésére országos mozgalmat indítottak, de ennek nem volt nagy sikere. A gyülekezet tagjainak támogatása mellett Székács lelkész felhívta az izraelita lakosokat adakozásra, akiknek fiai nagy számban tanultak az intézetnél, mivel a katolikus gimnáziumokból ki voltak tiltva. A nem protestáns adakozók közül elöl jártak: Goldberger S. 100 forint, Englander H. 50 forint, Rosenfeld et Söhne 40 forint, Czeides 100 forint, Murrman 200 forint, Kanitz M.L. 50 forint, Wodianer Mór. et Alb. 100 forint, Műnk 60 forint, Polak Mark 200 forint, Kehrn Jakob 100 forint.

1863. április 23-án elhelyezték az új épület alapkövét. Az alapok ásásakor egy Secundinius Sabinianus nevű római polgár által Silvanus istennek emelt fogadalmi oltárt találtak.

Az építkezés - az előzőekhez hasonlóan - többnyire az egyháztagok közadakozásából folyt, de anyagilag támogatta Pest város is. Az épület 153 000 Ft-ba került, amelyhez kölcsönt vettek fel.

Az épület Gerster Károly és Frey Lajos tervei alapján készült. A bíráló bizottságban Ybl Miklós vett részt. Az építkezés nagy iramban folyt, és az épület hihetetlen gyorsan, egy év alatt felépült.

25

A Sütő utcai új iskolaépület