Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 5. Az új iskola építése a Sütő utcában
Az új épületben 8 tágas tanterem, tanári lakások, díszterem, könyvtár, levéltár volt, a földszinten üzletek sorakoztak. A Márványterem (díszterem) stukkó lusztrófalfelületét egy Girolamo Baj nevű olasz mester készítette. A dísztermet bálok, egyházi közgyűlések, hangversenyek tartására tervezték, de tartottak itt istentiszteletet is - a templom restaurálása idején. Az épület a kor legmodernebb iskolaépülete volt. Pesten elsőnek rendelkezett gázvilágítással, gyertyavilágítás helyett, majd 1871-től vízvezetékkel. A kis alapterület miatt azonban hiányosságok is mutatkoztak: nem volt rajzterem és tornaterem, hiányzott az udvar. Az építkezés munkálatai tették lehetővé az épület mögötti utca, a Károly utca megnyitását. Megnyitó ünnepség 1864. szeptember 15-én Az avató ünnepségen Lang Mihály főesperes hirdette az igét. Ezután felolvastak egy magyar és német nyelvű okmányt, amelyet üvegedénybe tettek. Megnyitó beszédet mondott Batizfalvy István igazgató. Majd szólt az ifjúsághoz: „Vallásosságra, az egyház iránti szeretetre és hű ragaszkodásra, a tudomány mezején szorgalmas munkálkodásra buzdította a tanulókat, mint olyan erények gyakorlására, melyektől az egyház, a haza jóléte, boldogsága függ. ” „A tanulók énekkara fejezte be az egyszerű, de minden jelenvoltakra megható ünnepélyt.” Aztán elhelyezték a zárókövet a díszterem jobboldali falának közepébe. A főgimnázium kialakulásának évei 1869-ben az „acsai” tantervet vezették be minden evangélikus iskolában, és ez Pesten 1883-ig volt érvényben. Az 1864/65-ös tanévben a gimnázium 182 tanulóval kezdte meg munkáját, az 1872/73-as tanévben már 348 tanuló volt. 1871/72-ben a VII. gimnáziumi osztály nyílt meg, majd a következő évben a VIII. osztály. Az 1871/72-es tanévtől a főgimnázium elnevezést használták. Az első érettségit 17 tanuló tette az 1872/73-as tanévben. Az érettségizők pályaválasztási szándéka: jogi pályára készült: 9, orvosira: 3, bölcsészetire: 3, mérnök-építészetire: 1, nem döntött jövőjéről: 1 jelölt. A diákok 4/5-e magyarnak vallotta magát, ebben az időben természetesen már magyar volt a tanítási nyelv. Ugyanakkor a diákok tudtak németül és latinul, és tűrhetően megtanultak görögül. Ez egységes érték26 /-------- - --------í-rfli Az új iskolaépület lépcsőháza
