Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 4. A nehéz 1850-1860-as évek

Az iskolában a magyar és német használatára utal, hogy 1861-ben a tanuló még szabadon nyilatkozhatott, melyik nyelven akar felelni. A Presbitérium átírt az izraelita hitközségnek, hogy, „ezentúl magyarul tudó vallásoktatót küldjenek, mert a növendékek mind tudnak magyarul.”

Az iskolának 6 000 kötetes könyvtára jött létre (könyvek, lapok, folyóiratok), 300 kötetes ifjúsági könyvtára, melyet a tanulók közadakozásából tartottak fenn. Volt természettani szertára, amelyhez növénygyűjtemény tartozott.

Az 1861/62-es tanévben a négy gimnáziumi osztály ötre növekedett.

Ebben az időszakban vált rendszeressé a kiemelkedő tanulók jutalmazása. Az első ösztöndíj Döbrentei Gábortól, az Akadémia tagjától és titkárától származott, aki évi egy aranyat tűzött ki a legjobb magyar dolgozatot író tanuló, valamint egy aranyat tanára jutalmazására. A Döbren- tei-féle öszöndíjon kívül ebben az évben a Glosius-féle alapítvány évente 2-2 szegény, szorgalmas és jó erkölcsű tanulónak (syntaxistól felfelé) támogatást nyújtott.

A 60-as években a tandíjmentes tanulókat kötelezték a templomi kórusban való éneklésre. Tandíjmentes ekkor még csak protestáns lehetett, később a nem protestánsok is megkaphatták ezt a kedvezményt.

1861-ben 83 budapesti mellett 66 vidéki tanuló járt a gimnáziumba. Elhelyezésükről öt évig magánvállalkozásban működő bentlakással összekötött konviktus (intézet bennlakásos tanulóknak) próbált segíteni.

Az 1862/63-as értesítő a következőképpen számol be a tanévnyitóról: ,y\ tanév szeptember elsejével kezdődött. A beírások végeztével, az egyházi elöljáróság, s számos szülő jelenlétében, az ifiúság előtt felolvastattak a törvények, mely alkalommal az igazgató beszédet tartott a tanintézetek jelentőségéről s az erénnyel párosult tudományosságra és szorgalomra, hasznos munkálkodásra buzdítá az ifjúságot.”

A tantárgybeosztás az egyetemes gyűlés határozata alapján történt. A tanórák rövid imával kezdettek és végeztettek be. Az ifjúság a vasárnapi istentiszteleteken a tanárok felügyelete alatt szorgalmasan megjelent.

A helytartótanács az 1863. november 22-i 89 287. sz. rendeletével a gimnáziumot nyilvánosnak, bizonyítványait államérvényesnek nyilvánította.

1863-ban újra megszervezték a Magyar Önképzőkört (1846-62-ig nem működött), „...hogy szavalva, dolgozgatva s egymás dolgozatát bírál- gatva, a magyar nyelvben előadási jártasságot szerezhessenek maguknak úgy élőszóval, mint írásban, nemkülönben a magyar irodalom termékeivel in- kább-inkább megbarátkozzanak.”

1863-ban az elemi iskola külön vált a gimnáziumtól. Az 1863/64- es tanévben megnyílt a VI. osztály.

24