Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 3. Az iskola élete 1840-50-ig

„közszellemét”. Középpontba állították a „társias” nevelést. Iskolai kirándulásokat szerveztek Budára, Visegrádra, Esztergomba. Ezek a kirándulások később hagyománnyá váltak. Korát messze megelőzve a gyerekeket úszni tanították a Nemzeti Uszodában. Szemléltető oktatásra törekedtek, a szertárakban növény és kőzetgyűjtemény, a könyvtárban egyre több könyv gyűlt.

Tavasy igazgatósága idején, az 1840-es évek közepén a tanulók létszáma 450-629 főre emelkedett. Vallásukra nézve a diákok többsége protestáns volt. Katolikust - a törvények értelmében - tilos volt felvenni, viszont a zsidó vallásúak száma egyre nőtt. Az osztályok rosszul világítottak és túlzsúfoltak voltak. Egy-egy osztályban 90 gyerek is összegyűlt. A diákság 1/3-a vidéki volt.

Fekete könyvbe - intőkönyvbe - került annak a neve, aki nem tanúsított megfelelő előmenetelt. Ha nem tapasztaltak javulást, a lusta diákot eltávolították. A rendes tanítási órák száma hetente 20 óra volt. Ezenkívül tartottak rajzórát, énekórát, tornaórát, önképzőkört (vasárnap 7-9-ig magyar társalom néven). Az oktatás hétfőtől szombatig reggel 8-10-ig, illetve nyáron 7-9-ig, délután 2-4-ig tartott. A hét közepén, szerdán és szombat délután szünetelt a tanítás, az elemi osztályokban nyáron is folyt az oktatás. Az egyházi ünnepeken kívül szüretkor és vásári napokon volt szünet.

A környező utcák kővel voltak kirakva, ezért ha arra ment egy kocsi, akkora zajt csapott - a tanító jelentése szerint hogy nem lehetett tanítani. A szomszéd sütödéből állandóan füst gomolygott. A téren mindig sok ember tolongott, nagy volt a szemét és a bűz.

A gimnáziumnak az 1839/40-es anyakönyv szerint növendéke volt báró Podma- niczky Frigyes (1824-1907) - később politikus, író.

B. Podmaniczky Frigyes az 1848/49-es szabadságharc honvédtisztje volt. Szépirodalmi munkásságáért az MTA tagja lett. Országgyűlési képviselő. Lelkesen foglalkozott a főváros általános rendezési tervének kidolgozásával. Szobra az V kerületben áll. Műve: „Egy régi gavallér emlékei” Naplótöredékek 1824-1887.

Részletek „Egy régi gavallér emlékei”

Naplótöredékek c. művéből:

„... a független, szabad tanuló-kornak vége szakadt azon pillanatban, melyben a megye székhelyét a fővárossal, a miskolci szerény algimnáziumot a pesti, már akkor is kiváló jó hírnek örvendő s kitűnőleg szervezett gymnasiummal cseréltük fel.”

19