Bruckner Győző: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának multja az eperjesi ősi kollégium tükrében. Miskolc [é. n.]
36 tudományos gondolkodásra és kezdeményezöképességre való nevelés lehetőségeit. Aggodalmat kelt a tervezet abban a vonatkozásban, hogy a kötelező főkollégiumok eddigi 99 óraszámát 172 órára, a szemináriumokkal együtt körülbelül 200 órára emelve fel, — a főiskolai tanszékek számának nagymértékű szaporítása válna feltétlenül szükségessé, ami elviselhetetlen terhet róna az államsegélyt ezidőszerint nem élvező felekezeti jogakadémiák fenntartóira. A tervezett tanulmányi rend megint a másik végletbe esik és az ilyen túlterheltség mellett aligha remélhető, hogy a főiskolai hallgató még öntevékenységet, egyegy tanulmányban való intenzív elmélyedést is felmutasson. A tervezet egyes rendelkezései a jogakadémia nyilvánossági jogát is érintik. Az evang. egyház iskolafenntartási joga alkotmányunk egyik alaptörvényén, az 1790/91. évi XXVI. tc.-en nyugszik. E törvény szellemének megfelelően és az 1874. évi királyi jóváhagyással kibocsátott tanulmányi szabályzat értelmében a jogakadémiák „teljes jog- és államtudományi karokká alakíttattak át" s azok lényegileg azóta is azonos nyilvánossági joggal rendelkeznek, mint az egyetemek jog- és államtudományi karai. A jogi oktatás reformja tárgyában kiküldött bizottság rendelettervezete ezzel szemben több olyan rendelkezést tartalmaz, amely az egyetemek és a jogakadémiák nyilvánossági jogának azonosságát megbontja, illetve ennek megbontására törekszik és ennek következtében az egyenlő elbánás ősi, történeti elvét is felborítaná. E tervbevett rendelkezések 1. a főiskolaváltoztatással, 2. az évfolyamismétléssel és 3. a tervbevett gazdasági és pénzügyi vizsgával kapcsolatosak. 1. A tervezet szerint a jogakadémiai tanulmányok bármely hazai egyetem jog- és államtudományi karán folytathatók, ellenben egyetemen megkezdett tanulmányok nem folytathatók a jogakadémiákon. '
