Bruckner Győző: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának multja az eperjesi ősi kollégium tükrében. Miskolc [é. n.]

27 pedagógia történetében is. Tüzes nemzelti érzést ébresztett fel tanítványaiban, kiknek ethikai érzületét is megszilárdította. Tankönyveivel és iskolaszervező működésével szolgálta a Kollégium, de egyúttal nemzetünk tanügyét. Lélektani, logikai, ethikai és jogilozófiai előadásai erős nevelő hatást tettek a theológusokra és joghallgatókra egyaránt. Az ev. iskolák tantervi és szervezeti munkálatai révén (Zajugróc) hazánk első pedagógusai között biztosított magának helyet, ötvenéves tanári jubileumáról Arany János is megemlékezett Vandrák Andráshoz intézett szép versében. Vandrák nagy kortársaihoz tartozott még Munyay Antal Lajos, Hazslinszky Frigyes, dr. Vécsey Tamás, Bancsó Antal, Hörk József, Herfurt József, Linberger István, Flórián Jakab. Ludman Ottó, Schulek Gusztáv, Berzeviczy Albert, Schneller István, Csengey Gusztáv és mások. Valamennyien aranycsengésü nevek viselői, akik szaktudományukban hírnevet szereztek maguknak, széleskörű műveltségükkel, polihisztori tudásukkal és sokszor úttörő pedagógiai felkészültségükkel az ősi Kollégiumra fényt és dicsőséget árasztottak. Némi zökkenés állott be a Kollégium történetében 1848/49-dki iskolai évben, mikor a Kollégium főiskoláinak hallgatói részt vettek Vandrák Andrással együtt a szabadságharcban. Az ezt követő abszolutisztikus korszakban a Kollégium nehezen tudott megfelelni a bécsi tanügyi kormány követelményeinek, söt a Bach korszak alatt karhatalommal beszüntették a jogi előadásokat s csak 1861/62-ben nyílhatott meg az időközben újjászervezett jogakadémia öt tanárral, majd 1875-ben a pártfogóság megszervezte a jogakadémiánál megkívánt négyéves tanfolyamot. Az egyetemes egyház is mérlegelte a Kollégium jogi főiskolájának fontos egyetemes egyházi jelentőségét, mert 1875iki közgyűlésén sikra szállt „ ezen egész egyházunkban egyedüli ilynemű intézet mindenáron való fenntartásáért".