Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
I. A hesszeni eredetű telepesek otthoni sorsa mint kivándorlásuk oka. A tolna-baranya-somogymegyei gazdasági és népességi viszonyok, melyek lehetővé tették a bevándorlást.
6 tét és kegyetlenkedését örökítették meg. Előfordult, hogy valakit puszta kegyetlenségből, minden ok nélkül lelőttek. 2) A 7 éves háború alatt is nagyon sokat szenvedett Hesszen népe hol a francia, hol a német zsoldosoktól. Sáncokat ásattak vele, ütlegelték, bántalmazták, elvitték gabonáját, jószágát, felgyújtották hajlékát s a legnagyobb nyomorba taszították. 3) Az eddiginél is nagyobb pusztítást végeztek XIV. Lajos rablóseregei a harmadik francia rablóhadjárat idején. 1686 elején lépték át a határt a Rajnánál s kegyetlenül kezdték pusztítani az országot. A Neckar mentén, a Wetterauban és Riedben számos helységet felégettek. Rüsselsheimot, Dornberget elfoglalták s innen intézték sarcolással és sanyargatásokkal összekötött támadásaikat a környék ellen. Az 1689. év elején Darmstadtot is megtámadták s Ernő Lajos hesszeni nagyherceg (1678-—1739) menekülni kényszerült. Darmstadt megmenekült ugyan, de számos helységet felégettek a franciák, túszokat hurcoltak el s rengeteg sarcot szedtek a lakosságtól s végső kivonulásuk alkalmával még a templomokat is felégették, a szőlőket, vetéseket tönkretették, a kezük ügyébe eső jószágot nem egy esetben gazdástúl hajtották el. A rettenetes pusztulásnak (1697) a Ryswick-ben kötött béke vetett véget. 4) Elszegényedés és nyomorúság járt e háború nyomában egész Hesszenben. A fejedelem, Ernő Lajos, számos intézkedést tett a helyzet javítása érdekében. Az arra rá nem szorulóknak megtiltotta a koldulást, hogy munkára szorítsa őket, rendezte a szegényügyet, intézkedéseket tett a gyakori tűzvészek megakadályozására. A vagyon- és életbiztonság helyreállítása érdekében a legszigorúbb rendelkezéseket léptette életbe a rablók és cigánynépség ellen. Bányák nyitása, építkezések megindítása által munkaalkalmat teremtett, sürgette a szőlőművelést, gyümölcsfák ültetését, rovarirtást. 5) Mindeme üdvös és a lakosság jólétének emelésére alkalmas intézkedéseknek a hatását azonban egyrészt maga a fejedelem rontotta le a franciáknál szokásos falkavadászatok meghonosításával, költséges, a népet új adóterhekkel sújtó építkezésekkel s 2) Egyházközségi Krónika, Frischborn. 3) Egyházközségi Krónika, Frischborn. D. dr. Diehl: „Hessische Volksbücher", VI. 1. 1. D. dr. Diehl. Hess. Volksb. VI. 15. I.
