Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
II. A hesszeni protestánsak ki- illetve bevándorlása. - a) III.Károly császár és Ernő Lajos hesszeni nagyherceg, valamint Ernő Lajos és szomszédainak levelezése a kivándorlás ügyében.
18 császár, hogy a kérés teljesítése által Ernő Lajos neki igen nagy szolgálatot tenne, melyet kész mindenféle keggyel és jóval viszonozni. A császár kérelmét Ernő Lajos kormánya javaslattétel céljából 1722. VI. 3-án tárgyalja s azt javasolja, hogy a fejedelem ne teljesítse minden további nélkül teljes egészében a császár kérelmét. Félő, hogy abban az esetben, ha az alattvalók mindenféle váltság nélkül vándorolhatnak ki, a nehéz megélhetési viszonyoktól és súlyos adóterhektől indíttatva jó és derék alattvalók is jelentkeznek kivándorlásra. Lépjen azért a fejedelem előbb érintkezésbe Chur-Maintzzal és Hesszen-Kasszellel s tudakolja meg tőlük, hogy milyen álláspontra fognak helyezkedni a császár kérelmével szemben. Csak ezek válaszának a birtokában tegye meg további lépéseit. A kormány javaslatát a fejedelmi titkos tanács is helyesli. 2) Élénk levélváltás indul meg erre Hesszen-Darmstadt, Heszszen-Kasszel és Chur-Maintz között. Ernő Lajos mindkét tartomány ura előtt 1722. VI. 27-én kelt levélben annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy bizonyára tőlük is kért a császár telepeseket. Miután az ügy az összes birodalmi rendeket érinti, kéri az ügyre vonatkozó véleményüket. A protestáns Hesszen-* Kasszelbe küldött levelében Ernő Lajos ama aggodalmának is kifejezést ad, hogy a kivándorlók vallásszabadságát Magyarországon veszély fenyegeti. Vagy attól tartott, hogy III. Károly nem fogja megtartani a vallásszabadságot biztosító ígéretét, vagy hogy nem fogja megvédeni tudni a kivándorló protestánsokat a katholikus klérus üldözésével szemben. Nem volt alaptalan a darmstadti fejedelem ebbeli aggodalma. Aggodalmát természetesen a mainzi érsekkel szemben elhallgatta. 3) A mainzi választófejedelemtől 1722. VII. 11-én már meg is érkezett a válasz. Lothár Ferenc választófejedelem jelzi, hogy tőle is kért a császár telepeseket. A császár iránti tiszteletből hajlandó arra, hogy ingyen engedjen át néhány alattvalót, ha előbb mindennemű tartozásukat rendezték s megintettek, hogy visszafogadásra ne számítsanak, ha kis vagyonkájukat elköltve koldusbottal a kezükben térnének esetleg vissza. Kéri még feje2) Hess. Staatsarchiv, Darmstadt, XI. fol. 4—5. 3) Hess. Staatsarchiv, XI. fol. 6.
