Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
I. A hesszeni eredetű telepesek otthoni sorsa mint kivándorlásuk oka. A tolna-baranya-somogymegyei gazdasági és népességi viszonyok, melyek lehetővé tették a bevándorlást.
12 elégséges. 2 3) Sokan nem is tudták kivándorlásuk előtt kifizetni az adósságaikat. Csak úgy vált lehetségessé számukra az útrakelés, hogy egy-egy jóbarát vagy rokon vállalt kezességet adósságaikért. Lantz János Justus 1738-ban vándorolt ki Lehrbach (Felsőhesszen) gyülekezeti számadási könyve szerint Magyarországba, miután a gyülekezetnél fennálló 17 frt. adósságát más vállalta magára. Ugyanezen forrás szerint 1739-ben meg Becker Zakariás adósságáért vállal másvalaki felelősséget, hogy kivándorolhasson Magyarországba. 2 4) Ilyen körülmények között nem csoda, ha Hesszen lakossága között nagy volt a hajlandóság a kivándorlásra, amikor arra kedvező alkalom kínálkozott. Már a XVII. sz. közepén indult meg kivándorlási mozgalom s fordúltak elő szökések is. De ez csak szórványos jelenség volt. Nagyobb erővel 1709-ben indult meg a kivándorlás a Carolina szigetek felé. De sokan lelketlen ügynököktől kifosztva koldusszegényen térnek vissza hazájukba. 2 5) Az 1709-iki kivándorlási mozgalmat sikerült Ernő Lajos hesszeni nagyherceg kormányának lecsendesítenie. De a falkavadászatok, vadkár, katonai elszállásolások, a folyton növekedő terhek, hitelpangás, szegénység és eladósodás, valamint az a körülmény, hogy a fejedelmi önkény a jobbágyság életét a legapróbb részletekig menően szabályozta és korlátozta, az elégedetlenséget, sőt elkeseredést a lelkekben oly magas fokig emelték, hogy csak a kívülről kínálkozó, kedvező alkalom hiányzott ahhoz, hogy teljes erővel meginduljon a kivándorlás. Ilyen körülmények között nem csoda, ha sokan akadtak olyanok, akik könnyen határozták el magukat régi hazájuk elhagyására, amikor másutt jobb és könnyebb megélhetésre kínálkozott kilátás. Rosszabb sorsra, mint amilyenben közülük sokan voltak, már úgysem igen juthattak. A jobb sorsra való jutás lehetősége kínálkozott is, amikor III. Károly király egyes magyar vidékek (Bánát és Tokaj vidéke) benépesítése céljából 1720 táján megindított telepítési 2 3) Hess. Staatsarchiv, Darmstadt XI. fol. 46. 2 4) Saalbuch, Lehrbach-Kirtorf. 2 5) Hess. Staatsarchiv, Darmstadt, XI. fol. 69—72. W. Keck, Festbuch, Ober-Ramstadt 1924.
