Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
I. A hesszeni eredetű telepesek otthoni sorsa mint kivándorlásuk oka. A tolna-baranya-somogymegyei gazdasági és népességi viszonyok, melyek lehetővé tették a bevándorlást.
13 tevékenységét a hesszeni tartományra is kiterjesztette s egyes földesurak is megkezdték lakatlan birtokaik benépesítését. Hesszen lakossága között eredetileg a Bánát és Tokaj vidéke érdekében történt a telepesekért való verbuválás. Hogy mindazonáltal a hesszeni eredetű telepesek egy igen tekintélyes része Tolna, Baranya és Somogy egyes községeibe került, arról alább szólunk. Itt röviden még arról szólunk, hogy milyenek voltak a XVII. század végén és a XVIII. század elején az említett három megyében, de főként Tolnában a népességi és gazdasági viszonyok, mint amelyek a hesszeni protestáns telepesek ideköltözését lehetségessé tették. Nagyobb volt a jelzett magyar tájakon a telepítés megindulásakor a pusztulás mint Hesszenben. A 150 éves török uralom után kivonuló törökök teljes pusztaságot hagytak viszsza. A korábbi életnek és kultúrának csak a nyomai maradtak fenn. A falvak elpusztultak és elnéptelenedtek, soknak helyét csak a középkori templom romjai jelezték. Nagy pusztítást végeztek e területen a kuruc-labanc háborúk és az azok nyomában járó gyilkos járványok. A magyar lakosság kihalt s majdnem teljesen eltűnt e vidékről. Olyan területen, melyen 1572—1573-ban, tehát a törökök idejében még körülbelül 45.000 ember élt, 1692-ben csak 3221 ember lakott. Ebből is magára Pécs városára 1652 lélek esett. Tehát egy-egy helységben alig néhány lélek lakhatott csak. Egész Baranyában 1696-ban, amikor a törökök kivonulása után már némileg emelkedett a lakosság száma, 2254 család lakott csupán. 2 6) A törökdúlta vidékeken sok elpusztult középkori falu fel sem épült többé, csak egy-egy vidék, dülő, vagy puszta neve őrzi emlékét. Ilyen Bezzeg, Fehértó, Gyapa, Ódán stb. Tolnamegyében. A Kéty határában fekvő Ódánban a török adódefterek 1563. ill. 1572—73-ban még 25 adófizető háztartást mutatnak ki. 1333-ban „Nicolaus de Oldán" személyében e helységnek már papja s a „boldogságos szentanya" tiszteletére épült temploma volt. Ma már csak egy szőlőkkel beültetett terület őrzi e helység emlékét. Ete vezér városa Báta közelében eltűnt a föld színéről. 1572—73-ban még 100 adófizető háztar2 6) Darótzy A. Tolnavármegye közgazd. leírása, 22. 1. — Várady F. Baranyam. monograf. 230. 1.
