Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.

Jubileumi munka

Jubileumi munka. A jubiláris hónap alatt tartott vallásos estélyeken megismerkedtünk részletesen a győri evang. gyülekezet történetével és így mindnyájunk élénk emlékezetében van még, az elődök mily csodálatos kitartással és áldozatkészséggel építették a katonai kincstártól vásárolt telken azt a templomot, melynek 150 éves jubileumát ünnepeljük. A templommal egyidőben, 1785. évben épült egy földszintes lakóház is, mely a jelenlegi konventépület középső részét alkotja és ame^y épület, mint az a végzett tatarozási munkálatok alatt ki tűnt, eredetileg az udvar felöl nyílt tornáccal bírt. A gyülekezet lelkésze, kántora és tanítói itt nyertek elhelyezést. 1796-ban fejezte be a gyülekezet az iskola építését, majd 1824. évben a konventépületre emeletet építtetett, 1846/47. években pedig építtette a konventépület szélső kapuin túl levő szárnyépületeket, végre 1861. évben emelte a kisbérházat. A templom eredeti alakja az eltelt 150 év alatt nem változott, csak 1871. évben alakíttatott át az oltár és ekkor épült új sekrestye is, valamint akkor festtették meg Orlai-Petrics Soma festőművésszel 800 forintért művészi kivitelű oltárképünket. Az 1885. évben beköszöntött 100 éves fennállás ünnepére pedig átalakíttatta a gyülekezet orgonáját, melyet 1791. évben Léhner Zsuzsanna ajándékozott a templomnak és melyet nyolc év előtt egy teljesen új, nagyobb orgonával cseréltünk ki, kegyelettel megőrizve a réginek alakját, mely eredeti formájában az új orgona középső részét képezi és melyen az első orgona nagylelkű adakozójának nemesi címere most is látható. A gyülekezet a nagy gonddal és tetemes anyagi áldozatokkal létesített épületeit mindenkor nagy szeretettel gondozta is. Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy már 1802-ben nagyobb áldozatokkal javították a templomot, 1805-ben pedig a sekrestyét. Siralmas, elhanyagolt állapotban lehettek az épületek a szabadságharc lezajlása után, hisz 1848-tól 1851-ig katonai célokra voltak igénybe véve és a visszaadásuk után végzett helyreállítási költségekhez Győr városa is nagyobb összeggel járult hozzá. A világháború előtti békés évtizedek alatt a rendezett anyagi viszonyok között levő gyülekezetnek az épületek -fenntartása külö-