Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.
Jubileumi munka
58 nős gondot nem okozott, de a háború utáni összeomlás óta, amelyet a ma is tartó nehéz anyagi helyzet is súlyosbít, a fenntartás sokszor alig megoldható problémát képez. A háború óta a gyülekezet csak a legsürgősebb és elodázhatatlan javítások elvégzésére szorítkozott, dacára annak, hogy az épületeken elavulásuk következtében is mind sűrűbben mutatkoztak nagyobb hiányok, amihez járult még az a körülmény is, hogy a konventépület földszintes lakásaiban a régi falakban felhúzódó nedvesség évről-évre jobban jelentkezett. Ez a körülmény indította Schmikl Lajos egyháztagunkat arra, hogy 1932. év végén beadvánnyal fordult az egyházközséghez, melyben figyelmét felhívta a templom és konventépület leromlott állapotára és kérte a pénzügyi bizottságot, hogy a tatarozás kérdésével foglalkozzék és az ebből származó költségek fedezésére a szükséges összeg biztosítására tegyen intézkedéseket. A pénzügyi bizottság 1933. évi január 7-iki ülésén kimondotta, hogy a renoválási munkákat a közeledő 150 éves jubileumra kívánja elvégeztetni és előterjesztést tett a közgyűlésnek egy, a jubileumot előkészítő bizottságnak kiküldésére. Az 1933. évi március 26-i közgyűlés a templom és konventépület tatarozási, valamint a torony építési munkálatainak előkészítésére 50 tagú bizottságot ki is küldött, mely működését május 20.-án kezdette meg, hangsúlyozva első sorban az önkéntes adakozásra irányuló propaganda mielőbbi megindításának szükségességét, mivel a gyülekezet költségveté sébe e célokra fedezetről gondoskodni nem lehetett. Bármennyire szerette volna is e bizottság a Miklás Mihály egyházközségi felügyelő beiktatása alkalmával az „A k a r a t" jelszó alatt megindított toronyépítési akciót valóra váltani, arról egyelőre le kellett mondani, mert a feltétlen szükségesnek mutatkozó tatarozási munkálatok költségeinek előteremtése is a lehetetlenséggel határosnak látszott. A kiküldött Jubiláris Bizottság a tatarozási munkákkal 1934. évi szept. havában tartott ülésén foglalkozott, amikor is a feltétlen szükségesnek tartott munkák költségeit 20—22.000 pengőben jelölte meg. 1934. évi nov. havában a pénzügyi bizottság is belekapcsolódik az előkészítő munkálatokba és ezentúl a jubiláris kérdésekben e két bizottság együtt tartja üléseit. A már előzőleg is folytatott gyűjtés fokozottabb mértékben indult meg 1935. évi február havában, amikor az egyházközség buzgó hölgy és férfitagjai vállalkoztak arra, hogy személyesen ke-