Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

III. A közművelődés szolgálatában

III. A közművelődés szolgálatában Nem akarjuk statisztikai adatokkal túlterhelni az olvasót. Egy középiskola tanulóinak tanulásbeli előmeneteléről évtizedekről szóló összeállitása nagyon viszonylagos értékűnek fog tetszeni, ha figyelembe vesszük azt a két eredőt, amelyek összetevődése hozta létre az osztályzatot (a tanuló teljesítménye és annak a tanár felfogása szerint való értékelése). Valamivel több tanulság háramlik az anyanyelvi, vallási megoszlást feltüntető adatokból. Az előbbiről megemlékeztünk a hazafias nevelés kérdése kapcsán. Mindezeknél sokkal értékesebb ismeretekkel gazdagít magának a tanulói létszám évenkénti ingadozásának áttekintése, mert az iskola egyik irányban való fejlődését szemlélteti s annak különböző korokban való létjogosultságát mutatja. (Lásd a II. függeléket.). A létjogosultság kérdése pedig a közművelődés terén tett szolgálatéval kapcsolódik, tehát kifelé, általános iskolaügyi szempontból a legfontosabb kérdés: ezért vizsgálata kiterjesztést kiván, különösen két irányban: egyfelől, hogy kiket nevelt, tanitott, az ország mely vidékeinek tudásszomji szükségleteit látta el az iskola; és másfelől: hogy milyen magasabb eredményekkel. Az elsőre nézve mellékelünk egy, a hely szűkéhez méretezett statisztikai táblázatot. (Lásd a III. függeléket). Az iskola külső történetében alkotott korok mindegyikéhez találunk abban legalább is egy-egy évről adatokat. Ami a mezőberényi évek elejéről festett képet illeti, ott jellemző a közvetlen környékbeli tanulók aránylagos csekély számával szemben olyan vidékek tanulóinak szereplése, amelyek később majd teljesen kikapcsolódnak iskolánk tanulói anyagának területei közül, Pozsony. Nyitra, Nógrád leszármazottjai a bazini származású Skolka igazgató jóvoltából jöttek, aki, mint láttuk, 1802ben tanulókat fogni járt azon a vidéken. Azok a rovatok (Arad,