Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

II. A gimnázium munkája. - 2. A tanitás módszere: a tanárok

gyalásához. Kiindult Békés-megyéből. Lerajzolta a táblára a hegyeket, vizeket, városokat s a tanulók azt utána rajzolták; később azután egyes vidékeket a tankönyv adatainak felhasználásával a tanulókkal önállóan is lerajzoltatott. Módszerének hátránya volt, hogy egy-egy óra előirt tanagyagát ritkán tudta teljesen elvégezni, viszont nagyon tudott lelkesiteni tárgya iránt. Zsilinszky Mihályban újra ismert nevü tudós került a szarvasi katedrára. Nagyszabású történetírói munkásságának ismertetését mellőzzük. Svájci gimnáziumokról irott dolgozata s különböző tárgyú tankönyvei (költészet, szónoklat, széptan) tanúskodnak amellett, hogy nem volt egyoldalúan szaktudós, tudott és akart jó gimnáziumi tanár lenni. Történet-tanitási módszere: az érdeklődés állandó ébrentartása volt. „Szép történelmi előadásait az egész osztály folyton a legnagyobb figyelemmel hallgatta, szinte élvezte. „Én magam akkor kedveltem meg a történelem tanulását" — irja egyik történet-tanárrá lett tanítványa, gimnáziumunk későbbi tudós tanára, Sárkány Imre. Benka Gyulának negyvenhat évre terjedő tanári működése idejéből oly sok Írásban maradt didaktikai megnyilatkozása áll rendelkezésünkre, annyi élőszóval elismételt s közvetlen tapasztalati adat, hogy ismertetése könnyű feladat. Elsősorban pedagógus, másodsorban didaJcta; ez az első, amit meg kell állapítani. A szülők, tanitványok részéről való elismertetésnek azt a szakadatlan megnyilvánulását, amely végül is arra vezetett, hogy neki ma a gimnázium udvarán szobra áll, mint pedagógus érdemelte ki. Ha nagyon rövid fogalommeghatározását akarnánk adni a szerepnek, melyet mint pedagógus játszott a gimnázium életében, azt mondhatnánk. hogy szerepe a családfőé volt. Végtelenül kedves, tiszteletteljesen vonzó feljebbvalója a diáknak, aki érezte nagy tudását. feltétlen jóindulatát s azt, hogy valahogyan az ő egész élete a gimnáziumé volt, mindig ahhoz tartozott. Tanitási módszerének kiindulása a tanuló megismerése s azután képességeinek felhasználásával az önálló munkában való irányítás; a gondolkodás fejlesztése. Előadásait végig az életből vett gazdag tapasztalataival, példázataival fűszerezve, úgyhogy egy-egy tárgy taglalása néha igen terjengőssé vált; viszont az érdeklődés biztosítva volt. Az órán igy játszva elsajátított ismeretekkel azután be is érte, a számonkérésnél elnéző volt. Hires elve: nem avatkozhatunk bele egy család életébe ugy, hogy a gyermeket visszavessük iskolai pályáján. Jellegzetes, régi szabású s egyik legkiválóbb tanára jött a gimnáziumnak 1874-ben Chovan Károly (1874—1900) személyében. Igazi polihisztor, aki majd minden tárgyat tanított {eleinte például magyar nyelvet és irodalmat), de akit főleg a természettudományok terén ismertek jeles szakembernek. Módszere: a tankönyvhöz mereven nem ragaszkodó, de az előirt anyagot szigorúan megkövetelő; fizikai kísérleteinél a saját készülékeit használta. Elő-