Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

II. A gimnázium munkája. - 2. A tanitás módszere: a tanárok

nyelvtana jelöli tovább azon területet, amelyen oktatói munkássága közben mozgott. Mint kisegitők, illetve bejárók működtek még a negyvenes években többizben Varikó Sámuel és Simon István iró,* szarvasi birtokos. Ám a férfiú, kinek az előbbiekkel együtt folytatott működése valóságos reformkorrá avatta gimnáziumunkban is a negyvenes éveket, csak akkor jött ide, amikor Petőfi már elsiratta ..a természet leghívebb gyermekét". A Vajda halálával megüresedett helyre jött Greguss Ágost (1846—49), akkor még mint egészen ifjú, de már is jelesen képzett tanerő, későbbi akadémiai tag. Tudjuk hogy egy ideig ő is orvosi tudományokkal foglalkozott, majd német egyetemeken tanárnak készült. Szarvason lázas, soviniszta-hazafias tevékenységet fejtett ki népszerű irodalmi, sőt politikai téren. A nagy forradalmi láz őt is elragadta; szónokolt és irt túlzó forradalmi szellemben (Robespierre egy beszédét is lefordította); ez, meg mindenkivel szemben tanusitott szivélyes, lekötelező modora magyarázza, hogy a szarvasi választók huszonkét éves korában képviselővé akarták választani. A tanításban ismeretközlő képességével tűnt ki; az olyan tudományok tanításánál is, melyekben a legjobban elmélyedt, hallgatói szintjéhez tudott leszállani; egyszerű, világos előadásmódját csak elméssége érte utói. Csakis külső beavatkozással tudjuk magyarázni, hogy később, amikor az üldöztetések idején tanári állásának visszaszerzéséről volt szó, tanitványai vádaskodó beadvánnyal igyekeztek azt meghiúsítani, kisütvén róla többi közt azt is, hogy szakjában nem eléggé képzett! A negyvennyolcadik-! áramlat elsodorta katedrájáról Ballagit. utóbb Gregusst is. Hozzá még 1848-ban halt el Benka György. A tanári kar megújhodás előtt állott, éppen a legnehezebb korszak küszöbén. Jakubovics Sámuel (1848) két hónapi működése után Szemian Dénes (1848—81) állott a — valóban — „küzdők" sorába. IJjra nehéz volt a tanár-szerzés, megint működtek kisegitők (Simon István, Hajdú László ügyvéd, Hornyik István volt szerzetes, 1851). Azonban az alapos utánjárás, vagy a véletlen kedvezése megint igen jeles képzettségű tanárokhoz juttatta az iskolát éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség volt jelesekre. 1850-ben jelent meg szarvasi katedráján Domanovszky Endre (1850—54), az iskola egykori növendéke, Halle, Jéna, Berlin iskoláinak látogatója, 1871 óta akadémiai tag. Kedvenc tanulmányai, mint tudjuk, a filozófia körében mozogtak; azonban itteni működése idejéből fennmaradt kevés adat bizonyítja, hogy le tudott szállani magasabb légkörből a középiskola szintjére s odaadással foglalkozott oly tanítási kérdésekkel, melyekre mint középiskolai tanárnak volt szüksége. Tanítási módszerének kiemelkedő j ellem* Szinnyei kilenc apró szépirodalmi nyomtatványát sorolja fel.