Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

II. A gimnázium munkája. - 2. A tanitás módszere: a tanárok

nyelvtana, geographiai kézikönyve, számtani példatára már bepillantást enged abba a kérdésbe, vájjon közismert szigora mellett, módszeres elgondolások is irányitották-e eredményes munkáját; későbbi igazgtója pedig fel is jegyezte róla, hogy különös készséggel rendelkezett a tudománynak mások által való világos közlésében. Munkáját még a fáradhatatlanság jellemzi, mikor utolsó éveiben egy előtte uj tantárgy tanitásával bizták meg, ifjúi lekesedéssel fogott hozzá annak megtanulásához. Rövid ideig vele együtt működött Molitórisz Károly (1834?). A tanári szigor akkortájt, rövid időre, mintha a mezőberényi didaktika főalkotórésze lett volna. 1833-ban hivták meg a Lőcsére távozó Tomasek helyébe az addig Sárospatakon működő Magda Pált (1834—40), aki a következő évben el is foglalta hivatalát s a szigorban osztozott Molitórisszal. A baj csak az volt. hogy egyébként is egész ittléte alatt folyton „osztozkodott" nemcsak Molitórisszal, de úgyszólván minden kartársával. Tanári működése ezért nem érhetett el olyan eredményeket, aminőkhöz tudományos felkészültsége megadta volna a feltételt: 1834 óta tagja volt az Akadémiának! 1770-ben születve, már mint öreg. tapasztalt, tudományáért kitüntetett férfiú kezdte mezőberényi működését s azt hisszük, aligha tévedünk, ha az igazgatása alatt kitört nagy tanári viszálynak, mely a tanitás munkájára is károsan hatott, e körülményekben keressük okát. Külföldi tanulmányok után bölcsészeti, néprajzi, statisztikai cikkeket, a Határőrvidék föld- és néprajzáról önálló munkát, német folyóiratokban ismertető cikkeket irt Magyarországról. Szigorúan erélyes, zordon, katonás, nyers modora s nevelése és tanitási eljárása „a tanulóság és a közönség körében félreértésekre adtak alkalmat" s amigor 1840-ben nyugalomba vonult, elkeseredett hangulatban élte le hátralévő éveit. Magda távozása után megindult a tanárkeresés s talán soha nehezebben nem ment. A meghivottak sorra tagadó választ adtak s egy ideig sok munka szakadt az ittmaradtak nyakába, bár 1841-ben Jancsovics István szarvasi lelkész, az iskola egykori növendéke is segitett a tanitás munkájában. Végre is Székács József közbenjárásának sikerült megszereznie Vajda Péter (1843— 1846) kötelező igéretét. Iskolánkba való bevonulásával, mint láttuk, megkezdődött a gimnázium reneszánsza. Felmentve érezzük magunkat attól, hogy Vajda Péternek, az Akadémia és a Kisfaludy-Társaság tagjának irodalmi működését csak változatosan is ismertessük. Csak elismételjük, mert szarvasi oktatói működésére is hatással volt, hogy természet-imádatát a Bakony fejlesztette ki benne és hogy először orvosi tanulmányokat folytatott. Mint tanár, az osztályok szigorú elkülönitését sürgette; ő maga sokfélét tanitott: legszívesebben természetrajzot, magyar irodai -