Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

II. A gimnázium munkája. - 1. A tanitás anyaga

(vagyis a VII. és VIII. osztályosokat) gyakran összevonva tanitották. Amikor azonban Vajda Péter, a szaktanitás szószólója kivitte a tanári létszám felemelését, akkor a különválasztás fokozatosan kezdetét vette. A szabadságharc leveretése után az állam mindenhatósága az iskola belső életében is éreztette hatását. Az ötvenes évek az Organisations-Entwurf, az érette és ellene való harc jegyében teltek el. Küzdeni kellett az autonómiáért és a magyar nyelvért. Placskó István és Horváth Sámuel esperesek, továbbá Domanovszky, Haberern és Tatay tanárok voltak e harc vezérei. Ezen ellenállás miatt a Bach-korszak alatt nem is nyerhetett nyilvánossági jogot a gimnázium. Azonban a Bach-rendszer bukása után, mikor az alkotmányos élet reménye lassan-lassan előtünedezett, megindulhatott újra a fejlődés. B. Prónay Gábor 1860-ban a protestáns középiskolák vezetőit szaktanácskozásra hivta, hogy ott az akkori idők követelményeinek figyelembevételével olyan tanitási tervet készitsenek, amely az egyetemes gvülés által jóváhagyva, a protestáns gimnáziumokban kötelezővé tétessék. Ezen uj tanterv készitése megint nevezetes önálló szerep vitelére adott alkalmat iskolánk vezetőségének. Az 1861. év júniusában tartott egyházmegyei gyűlés az uj tantervhez hozzászólt és arra vonatkozóan módositásokat tett. így keveselte a tantervben előirányzott vallásórák számát s ajánlotta, hogy a vallástanitásra nézve a szarvasi gimnáziumban addig követett gyakorlatot fogadják el. A német nyelvnél annyiban kért változtatást, amenynyiben azt helyi körülményeink követelték; azt javasolta, hogy a németet csak a III. osztálytól fölfelé tanitsák s helyette a két első osztályban a tótot vezessék be; azután, hogy a VII. és VIII. osztályban Magyarország államtanáf Magyarország története előzze meg; végül, hogy a szépírás külön tárgy legyen. Ezeket a módositásokat a tantervnek iskolánkban való életbeléptetése után a kimutatásokban meg is találjuk. Az 1862/63-i tanévben már az uj tanterv szerepelt, annyi eltéréssel, hogy itt a görögöt már a IV. osztálytól kezdve tanították (ezenkivül még csak a következő tanévben); a tót nyelvet az alsó osztályokban minden evangélikus tanuló ,.kire nézve a szülők akaratja kivételt nem tett", heti két órában s mindazon felgimnázisták. kik egyházi pályára készültek; szintén heti két órában tanulták. Ugyancsak 1861-ben intézkedtek ideiglenesen érettségi vizsgák tartására vonatkozóan is. Az idevonatkozó egyházmegyei utasítás szerint „a VIII. osztályos növendékek közvizsgálatára tcbb óra fordíttatván, ők ezen alkalommal részletesen kikérdezendők mindazon tárgyakból, melyek a VII. és VIII. osztályban előadattak. Azok számára, kik a közvizsgálaton kellő eredményt tanúsítottak, érettséget vagyis akadémiai képességet igazoló bizo-