Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - ELSŐ KORSZAK. A kezdet nehézségei.

— 10 — innnen hivták meg a soproniak lelkésznek, de nem fogadta el a lelkészi állást. 1574-ben Sztáray halála után Huszár Gál volt a pápai lelkész, ő azonban már 1575-ben meghalt pestisben. Utóda Huszár Dávid, de még jobban Pathay István, ki 1585-ben került Pápára, már határozottan a helvét reformáció hive volt. Az utóbbi idejében, 1610-ben, Szenczi Molnár Albert ezt jegyezte naplójába Pápáról: „a templomot építik szépen". (Payr i. m.; egyht. eml. I., 33. 1.) Hogy a vallási fanatizmus akkoriban milyen eszközökkel dolgozott, arra érdekes világot vet Forgách Ferenc kardinális eljárása, melyről ezt irja Török István 1610-ben: „Az elmúlt vasárnap akart kardinális uram valami komédiát praesentáltatni, kinek nagy állásokat is csináltak vala deszkából s ez komédiának vége az lett volna, hogy miképpen égették meg Luther Mártont az pokolban, testestül, lelkestül. De szombaton (nagy szombat) tűz ütött ki az kardinál konyhájából s átcsapott az pap házába s száz ház is leégett". (Payr: Dt. ehker. t. IV. r.) Pathay utóda 1612—1626. Kanizsai Pálfy János, ref. esperes, ki először szervezte — Enyingi Török István segítségével — a presbitériumot, heidelbergi mintára. Az ő idejében már kevés számmal voltak az evangélikusok, kik a reformátusok templomába jártak, de az urvacsorát a néha-néha ellátogatott vidéki evangélikus lelkészektől vették. Zwonarics Mihály, pápai püspök-predikátor irja 1617-ben: „Lakék Pápán egy Egerszegi István nevii főbiró, ki. . . sokszor kért engemet házához jártában arra (kinek bizonyságai vannak e helyben), hogy az urvacsorája felől való tudományunknak igaz fundamentomit megjegyezném neki, kiket ő megtanulván, magát azokkal vigasztalhatnája is ellenkező felek ellen. Ennek kedvéért irtam vala egy néhány kérdésekkel és feleletekkel való irásocskát és azt neki adtam". (Adattár VII., 166. 1.) A külön, magán-házakban való urvacsorázásról a türelmetlen Pathay püspök ezt irta 1616-ban Kanizsai Pálfy Jánosnak: „Az a hir, hogy a gusztánus (= augustánus) prédikátorok közül valakit a minap bevittek hozzátok, aki ott némely, az igazságot ferde szemmel nézőknek az úrvacsora sakramentomát magánosan kiszolgáltatta". (Payr: Dt. ehker. t. IV.) A két felekezet későbbi békésebb viszonyáról ezt irja Kanizsai Pálfy János 1629-ben: „Pápán is úgy vagyon, vannak augustana hitvalláson levő keresztyének, de mivelhogy többen vannak a helvét hitvallásuak, azért a többivel nem vonnak ujjat, hanem a helve-