Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - ELSŐ KORSZAK. A kezdet nehézségei.

— 11 — ticus tanítónak tartásában egyetértenek, a prédikációra eljárnak és egyaránt fizetnek, noha máshova járnak az urvacsorát felvenni". (Thury: 242. 1.) Kanizsai 1626-iki feljegyzéseiből közöljük még a következőket: „13. die Mártii Nyári Miklós ur őnagysága mindjástul fiastul költözött és ment ki Pápából és a pápai város Eszterhas Miklós palatínus őnagysága számára jutott és szállott". „30 die Mártii, azaz Virág (vasárnap után) hétfőn, déllyest négy óra tájban égett meg a pápai templom, a vár és a városnak nagyobb s szebb része". (Adattár IX., 83. 1.) Mezőlak 1618-ban már bizonyosan fennállott. Ref. lelkésze ekkor (1618—19.) Nemeskéri János, 1620-ban Nemesnépi Ferenc, 1621-ben Nemeskéri János, 1623—27-ben Szentgyörgyi János, 1628—29-ben Győrvári István. (Adattár VIII. 28, 42, 53, 63, 84; IX. 53, 59, 93, 107. 1.; Thury: 228. 1.) Takácsinak 1613-ban Boldaeus János, 1614-ben Sabbaraeus István, 1618-ban Hercseg Benedek volt a ref. lelkésze. 1629-ben nem volt lelkész. (Adattár VII. 142, 148; VIII. 20, 28.; Thury: 235. 1.) Jíomokbödőge a XVI. században keletkezett. Úgy az evangélikus, mint a református vallásnak voltak itt hivei, kik 1598-ban oratorium számára szereztek fundust, ingatlanokkal együtt. Bödöge „mindenkor lutheránus tanító fárája volt". Egy 1703. évi tanúvallomás szerint „Bödögén . . . egy Juhos Prédikátort értem, akit nyilván tudom, hogy Lutheránus Prédikátor volt". 1655-ben is az ugodi prédikátor és mester járt ki Bödögére, mint Ugod filiájába, istentiszteletet tartani. A református egyházmegye 1618. évi névtárában szerepel Bödöge, mint önálló ref. gyülekezet. 1624-ben Paxi István, 1628-ban pedig Harangh Mihály volt a ref. lelkésze. (Gyülek. története az egyházmegyei levéltárban; Payr: Egyht. eml. I. 311, 312. 1.; Adattár VIII. 21, IX. 59, 106. 1.) Ugod, Choron János veje, ifjabb Nádasdy Tamás, buzgó evangélikusok birtoka, virágzó anyagyülekezet volt, „mindaddig, mig azokat (az ugodiakat) Pápistává nem tették". Homokbödöge is filiája volt. Az 1629. évi körmendi ref. zsinat jegyzőkönyve szerint a gyülekezet „az ellenkezők által elfoglaltatott". (Thury, 235. 1.) Tehát már 1629 előtt volt itt gyülekezet. 1646-ban Galli György ugodi lelkész jelen volt a büki zsinaton (1642-ben mint száki lelkész irta alá a Concordiát). 1655-ben a szakonyi zsinaton egy Monedula (lat. = Csóka) János nevü egyént avattak fel ugodi