Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - MÁSODIK KORSZAK. Küzdelem a létért.

— 30 — gyülekezet anyakönyvi feljegyzése szerint 1723—1748-ig Démi István volt a lelkész, kiről Tóth Sipkovits János 1738-iki feljegyzése mondja: „ . . . rendelést tettünk Démi István Bánki prédikátor urammal..." Tóth-Sipkovits Jánosnak 1742-iki püspökké történt felavatása alkalmával a bánki lelkész is jelen volt. Miskei Ádám a kemenesaljai esperesség történetében Georgy N.-nek mondja ezt a lelkészt. 1749-ben Hrankó Sámuel barát jött Bánkra; hihetőleg ez üldözte el az evangélikus prédikátort. Fábri Gergely püspök jegyzékében az elfoglalt gyülekezetek között szerepel Bánk. Lelkésze ekkor, az elfoglalás idejében, 1750-ben, Endrédy nevezetű volt, (Payr: Eht. eml. I. 301, 317, 326, 373, 376.; Magyarszombathelyi gy. tört. 17. 1.) Ászár neve Károly István 1711. évi szombathelyi egyházlátogatási jegyzőkönyvében fordul elő: „A tisztelendő urnák 11 földje van az ászári határban, melyből az eklézsia a lelkész úr részére hármat ad, a többit szabadságában áll művelni". (Payr: Eht. eml. I. 316, 317. 1.) §úr az 1700-as évek után (talán Csernyével együtt 1724 körül) keletkezhetett. Károly István esperes jegyzőkönyvében 1730-ban a súri rektor, 1737-ben pedig a súri prédikátor fizetése van felvéve. Gróf Zichy János és Istvánhoz 1748-ban intéznek a súriak alázatos instanciát, melyben már második lelki tanító behozatalát kérelmezik. Különben gróf Zichy János 1746-ban adott már engedélyt a vallásszabadság gyakorol hatására. Az anyakönyvek rendes vezetése, mint az 1792. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv (Ehm. lt. V. 2, 6. 1.) megállapítja, 1741-ben kezdődött s ettől kezdve már pontosabb adatok állanak rendelkezésre. 1760-ban gróf Zichy Jánoshoz fordultak a súriak egyszerű oratóriumuk kijavítása iránt, ki e célra segélyt is adott. Ez ügyben a vármegye tanuvallatást is folytatott: „a suuri lutheránusok eleitől fogva volt-e oratoriomjok s az elpusztult helyiben a mostanit nékiek Zichy Imre gróf engedte által s az előbbeni oratoriumjok kiigazításának letiltása iránt". (Veszprém várm. levéltár XIV. köt. 1055. sz.) 1761-ben épületfát adott az uraság a leégett iskola felépítésére. A szabad vallásgyakorlat 1767 április 6-án megszűnt. Erről a napról ez a bejegyzés áll a keresztelési anyakönyv 38. lapján: „Die mox 6-ta eius dem mensis Április Oratorium Evangelicorum ex mandato Regio est ademptum, atque ita Exercitium Religionis nostra in Suur cessavit". (Nemsokára ugyanazon, hó április 6-án az evangélikusok imaháza királyi parancs folytán elvétetett és így