Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - MÁSODIK KORSZAK. Küzdelem a létért.

— 23 — haladna, egész más eredményeket állapítana meg. A nép époly kevéssé felelős a gyűlölet rombolásaiért, mint a közkatona a hadvezérek hibáiért. * jpápa földesura 1660-ban a róm. kath. Csáky László lett s ezzel kezdődött itt a protestánsok üldözése. Az evangélikus gyüle­kezet ebben az időben még nem alakult meg, hanem a szomszéd lelkészek jártak be s tartottak a reformátusok templomában az evangélikusok számára istenitiszteletet. Rendszeresen csak 1705 körül szervezkedett itt az evangélikus gyülekezet, Telekesi Török István, II. Rákóczi Ferenc vallásügyi megbizottjának, a pápai egyház nagy patrónusának oltalma alatt. Az első ismert lelkész Kövesdy János, 1709-től pedig Tóth Sipkovits János (1710-től győri egyházmegyei esperes, később püspök). A gyülekezet tanítója Rogáts János volt. 1714-ben a földesúr, gróf Esterházy Ferenc, a főszolgabírót, majd hajdúit és zsoldos katonáit küldte az evangélikus paplakra, ennek kulcsait követelve és kiutasítva a lelkészt. Hiába tiltakoztak Tóth Sipkovitssal együtt az elöljárók, a hajdúk és spanyol katonák bevágták az épület ajtaját, a gyülekezet tulajdonát elvették, a lel­készt, tanítót kiűzték, a lelkész könyveit és ingóságait elprédálták. Tóth Sipkovits csak úgy tudott megmenekülni, hogy „ . . . ruhá­jától megvált és idegen képben várostól félreállt"; téthi lelkész lett és innen járt be a kéttornyulaki ref. templomba a pápai evan­gélikusoknak prédikálni. A gyülekezet tulajdonainak elvétele tár­gyában sok sürgetésre 1721-ben vizsgálat volt, melyen az egyik tanú „tudja nyilván, hogy ezelőtt régi időkben az evangélikus, vagyis lutherános prédikátor az közönséges temetőhelyen tett prédi­kációkat, maga hallgatói gyóntatását végben vitte . . . Tudja nyilván, hogy a kuruc világban szabadosan folytatódott részükről való exercitium és isteni szolgálat". Hetven évig nem volt a gyülekezet­nek lelkésze. 1757-ben a világi hatóság tudta nélkül a szabad vallásgyyakorlattal biró homokbödögei gyülekezethez csatlakoztak s így alkották „a homokbödögei és pápai összefoglalt augustana confession levő gyülekezethet. Néha a református lelkészek szol­gálatával is éltek a pápai evangélikusok. Hogy a lélek-halászás mennyit ártott ezekben az időkben, azt mutatja egy, a református egyház levéltárában levő feljegyzés, mely szerint Pápán csak a ferencrendiek 1716—1788-ig 217 ref. és 270 evangélikust térí­tettek át egyházukba. (Payr: „A pápai ág. hitv. evang. egyház-

Next

/
Thumbnails
Contents