Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - MÁSODIK KORSZAK. Küzdelem a létért.

— 24 — község röv. tört." Pápai évkv. 1899. Eht. eml. I. 329. 1.; Gyurátz: „A pápai ág. hitv. ev. gyül. tört." Pápai levéltár.) Nagyacsád keletkezéséről forrásaink nem szólnak. Csak Aáchs Mihály esperes 1706-iki feljegyzésében szerepel Fodor Mihály nevü iskola-tanítója. (Payr: Eht. eml. I. 270. 1.) Békás-ról 1759-ről van egy tanuvallomási jegyzőkönyv Veszprém vármegye levéltárában, mely szerint a békásiak arra vonatkozólag hallgattatnak ki: a papi béren kivül bizonyos házanként való fizetést adnak-e a nyárádi plébánosnak, valamint szoktak-e adni a mezőlaki prédikátornak. (Vm. levt. XIV. köt. 1049. sz.) Jíomokbödögs szabad vallásgyakorlata megvolt ebben az időben. Egy régi irás szerint: „templomuk jóformán a pápai hivek segítségével állott fenn". Pápáról számos anyakönyvi adat van feljegyezve a régi matrikulákban. Ma is megvan a bödögei templomban az a két tölgyfa pad, melyeket a pápai hivek számára tartottak fenn. Az 1703 előtti időkben valami Juhos nevü lelkész volt Bödögén. Károly István 1711-iki egyházlátogatási jegyzőkönyve csak a tanítót, illetve annak fizetését említi, lelkészről nem szól. Ugyancsak Károly István 1724 körüli feljegyzése mondja, hogy Tóth István más körből jött Homokbödögére. 1725—1731. Göndör György a bödögei lelkész. 1735-ben Csikvándy (alias Thalabér) Ferenc, még az évben utána pedig Clement Jakab lelkészkedik. A tanító ugyanekkor Baki András. Az anyakönyvek 1737-ben kezdődnek. Ugyanez évben a Malomsokra távozott Clement Jakabot Tóth István váltja fel (1749-ig). 1749—1757. Horváth Mihály a prédikátor. 1754-ben a reformátusokkal kötnek egyezséget a bödögei evangélikusok, mely szerint „egyik fél se kezdhessen semmit a másiknak tudta és akaratja nélkül az eklézsia dolgában". A reformátusoknak saját lelkészük tarthatott istenitiszteletet sátoros ünnepek harmadik napján. Hrabovszky Sámuel (1757—1762) ezeket jegyzi fel hivatalba lépésének évében: „Minek utána Instantiánk által a Nemes Vármegyéiül szabadságot nyertünk, állíttattam fel a Haranglábat (1759)". Lelkészek voltak még: Szent Gróti Kiss Ádám (1762—1771), Kiss Zsigmond (1771—1783). Nagy patrónusa volt a gyülekezetnek az Aáts-család. (Gyülek. tört.; Payr: Eht. eml. I. 296, 311, 316, 322, 324, 325, 357, 373, 375. 1.) Ugod, mint önálló anyagyülekezet, még szerepel Musay 1661-iki regestumában. Egy 70 éves ugodi esküdt vallja 1703-ban: „Bödöge mindenkor Ugodi Filiális Eklézsia volt, mindaddig, mig Somorjából egy Mauritius Praedikátort hoztunk, aki talán alig