Sztehlo Kornél: A Budai Ág. Hitv. Evangélikus Egyház története 1821-1918. Budapest 1918.

I. MÁRIA KIRÁLYNÉ

I. MÁRIA KIRÁLYNÉ Mint egy fényes hulló csillag, amely gyorsan múló futásával a sötét eget hasítja, úgy tűnik fel a budai evangélikus egyház történetében Mária királyné, II. Lajos királyunk neje, V. Károly császár nővére. Nem alapított ugyan evangélikus egyházat, az evangélikus vallásra való áttéréstől visszatartotta családjának tradíciója, de összeköttetésben állott a német reformáció vezéreivel, levelezett Lutherrel és a reformáció híveinek szerzett hivatalt és állást nemcsak udvara körében, hanem több vidéki városban is. Alighanem a bátyjára gyakorolt befolyásának köszönhető, hogy Luther a wormsi zsinaton nem úgy járt mint száz évvel előbb Husz János. Védte és pártolta a reformátorokat és ha a mohácsi vész után beállott zavarok folytán nem lett volna kénytelen Magyarországot elhagyni, talán úgy, mint 300 évvel később Mária Dorottya főhercegnő, már ő alapította volna meg a budai egyházközséget. Mi budaiak ezért emlékeztünk meg róla, midőn az új templom beavatásakor egyházunk akkori felügyelője, e sorok írója a templom bejárata előtt meleg magasztaló szavakkal emlékezett meg Mária királynéról, mint budai evangélikus egyházunk első hívéről, hajnali csillagáról. A hulló csillag eltűnt, három hosszú évszázadon keresztül még a szikrája sem látszott Budán. A török uralom alatt a protestánsok ugyan nem voltak üldözéseknek kitéve, de a folytonos háborúk, pártküzdelmek és a Habsburg-ház politikája megakadályozták a protestáns egyházak szervezkedését hazánkban és azoknak a nyomoknak, amelyekről a történelemírók megemlékeznek, nem maradt századok után se híre, se hamva. Háromszáz esz-