Sztehlo Kornél: A Budai Ág. Hitv. Evangélikus Egyház története 1821-1918. Budapest 1918.

II. A BUDAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KELETKEZÉSE - A) Mária Dorottya főhercegnő

tendő múlt el, míg Budán a protestáns hit hajnalcsillaga megint megjelent. Mielőtt a következőkben a budai egyház történetére áttérnénk, szívünk sugallatát követtük, midőn Mária királynéról ekként megemlékeztünk. II. A BUDAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KELETKEZÉSE A) Mária Dorottya főhercegnő A budai egyház 25 éven keresztül a pesti evangélikus egyháznak fiókja volt. Híveinek csekély száma, szegénysége meggátolták abban, hogy mint önálló egyház keletkezhessék. A viszony azonban, amelyben a pesti egyházhoz állott, tisztán testvéri viszony volt. Az erősebb testvér támogatta gyönge testvérét, anélkül, hogy valami felsőbbséget követelt volna felette. Mindegyiknek volt ugyan külön közgyűlése, de ha budai érdekekről volt szó, a pesti, vagy a budai egyházi felügyelő elnöklete alatt közös gyűléseket tartottak. A lelki gondozásról is közösen tanácskoztak és a pesti evangélikus egyházak Budára küldték papjaikat, hogy ők ott bizonyos időpontokban az istentiszteletet ellássák. Mindkét egyház hivatalos nyelve a 19-ik században a német nyelv volt. Budán az maradt a század végéig. Az istentiszteletet is német nyelven tartották és Budán a legújabb időkig csak minden negyedik vasárnap volt magyar istentisztelet. Döntő tény volt a budai egyház életében az ország nádorának József főherceg nejének, Mária Dorottyának szereplése. Mária Dorottya, Lajos würtembergi hercegnek volt leánya, 1800-ban, szept. 24-én született és 19 éves viruló hajadon volt, nv'dőn József nádorunk őt 1819-ben nőül vette. József főherceg neje megválasztásánál nyilván szíve vonzalmát követte és nem törődött a Habsburg-ház hagvomá-