Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
Mikulik Józsefről
VI. a bányamívelésre ható tényezőket világosan, közérthetőséggel, rajzolja meg. A függelékben a legfontosabb okiratokat közli. E munka sikere új szárnyakat adott törekvő lelkének; nem csak otthonában szerzett tiszteletet nevének, hanem országszerte feltűnt alapossága, világos Ítélete, a gyűjtött anyag áttekintése, — mind elsőrendű történetírói tulajdonságok. E munkáját követte a „Gömöri ág. hitv. evang. esperesség története", a csetneki esperességi levéltárban őrzött gazdag forrásanyag alapján. Itt más mezőn látjuk őt, de a theologiában is teljes otthonossággal mozog s hitvallási, kultuszkérdésekben szép tájékozottságra tett szert. Fölismerte egyháztörténeiirásunk fogyatékosságát, a közjogi történetben való kedvtelést, a terméketlen könyvcím- és névgarmadákat, a melyek még iskolai kézi könyvekbe is behatoltak. 0 az egyháztörténelmet mívelődéstörténetté szélesítette s az adatok az ő jellemző csoportosításáben és magyarázataival szinte életre kelnek. Az egyházi életnek minden fajta jelenségét meglátta, értékelte s ezért munkája egyházkormányzat, közoktatásügy, míveltségrajz, kultusztörténet szempontjából egyiránt gazdag anyagot tartalmaz. ítéletének elfogulatlansága példaszerű; nem csoportosítja előre kitűzött cél szerint adatait, hogy irányítsa olvasói véleményét, hanem az olvasókat mintegy bevezeti történetírói műhelyébe s velők együtt állapítja meg a történelmi igazságot. Szabadelvű álláspontjáról minden türelmetlenséget elitéi, akár protestáns, akár katholikus táborban lakik ; a vallás szerinte a lélek legbelsőbb ügye s külső hatalom beavatkozását nem türi el. Az egyházi fegyelemtartás megítélésében is elárulja modern felfogását, de azért nem esik abba a hibába, hogy századok előtt eltűnt emberöltők gondolkodását a mi gondolkodásunkkal mérje. Nagy kár, hogy munkáját nem egészítette ki II. József koráig, mely új mesgyét jelent a hazai Protestantismus történetében. Gondos részlettanulmány után fogott Rozsnyó város történetéhez, mely 1885-ben jelent meg Magyar Kisvárosi Élet cím alatt. 1) E munkáját a szaksajtó és a közönség egyiránt nagy tetszéssel és örömmel fogadta. A századok bírálója úgy ünnepli ») Teljes címe: Magyar Kisvárosi élet 1526—1715. Irta és kiadta Mikulik József. Képekkel és hasonmásokkal Rozsnyó. 1885. 8° 295 1.
