Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - III. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. egyház hanyatlása. Az első üldözés 1597-1622.
46 Mikulik József. nemcsak — rövidebb hosszabb ideig-, rendszerint hét évig — más eljegyzésre képtelennek (kötelezettnek, ligatus) mondatott ki, de súlyos fenyíték (pl. kitiltás, bírság stb.) alá is esett; az elválás pedig csak ritka esetben engedtetett meg pl. 1614 ápril 15-én Oláhpatakán egy felmerült eset alkalmából kimondották, hogy a ragályos és gyógyíthatlan betegség, milyen a bélpoklosság, sem szolgálhat az elválásra elegendő indokúl (Prot. Schröterianum 51. 1.). A vallásosságot még mindig abba helyezték, hogy valaki az istent külsőleg gyakran szolgálja és a lelkésznek vakon engedelmeskedjék. így pl. György sztrizsi lakost 1615 november 23-án Csetneken kiátkozták és az egyház kebeléből kizárták, mivel a lelkészt semmibe vette, rendetlen házasóletet ólt ós az úrvacsoráról minden tisztelet nélkül beszólt (Prot. Schröter 61. 1.). A protestáns egyház tusája a kiírthatlan róm. kath emlékekkel ós szertartásokkal még folyvást tartott. E kor. szak elején még abban is nyilvánúlt e harc, hogy az esperesség a XIII. Gergely pápa által javított naptárt a világért sem használta volna, hanem tüntetőleg a régi időszámításhoz — juxta veteres — ragaszkodott. E tárgyban a kassai cs. k. kamara 1) 1600 julius 20-án Gömörmegye néhány egyházához — különösen a köviihez — igen erélyes felszólítást intézvén (Prot. Peczeli, 18. 1.) és ehhez ós más meghagyáshoz még az is járúlván, hogy már most minden ünnep az oroszokéval összeesett és hogy ennélfogva pl. a garami nép magát ismét ruthón-nek képzelte: egyházunk is meghajolt a célszerűség előtt ós így megtörtént, hogy Bubenka Boldizsár veszverési — később alsó sajói lelkészt 1618 ápril 25-én Csetneken azért is mert a karácsont a régi naptár szerint ünnepelte hivatalából kivetkőztették és csak 1620 ápril 22-ón fogadták ismét kegyelembe, miután többen közbevetették magokat az érdekében, de neje, ki „nagyot vétkezett" — úgy látszik, hogy „Ave Mária!" imádkozott — egy vasárnapon szógyen szemre állíttatott ki a templomban; (Prot. Schröter 84 és 103 1.). A róm. kath. látványos szertartások úgy átmentek a nép vérébe, hogy minden tilalom ós fenyíték dacára azokat feledni ós azoktól megválni nem tudott. így pl. 1612 ápril 25-ón Oláhpatakán arról értesült az esperesség, hogy Betlóren, Veszverésen és Markuskán még mindig tüzet gyújtanak a templom előtt ós húsvétkor feszülettel járják körül a vetéseket; a három falút természetesen rögtön felelősségre vonták ós meg is büntették (Prot. Schröter41.1.). Ez okból is szükséges volt, hogy *) Hogy mi köze volt a cs. k. kamarának ahhoz ? ki mondja meg ? Én legalább ki nem vehetem e felszólítás okát !
