Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - III. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. egyház hanyatlása. Az első üldözés 1597-1622.
A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 47 az esperes az egyes egyházakat mennél gyakrabban látogassa, mely alkalommal rendesen a régi babonás szertartások kiirtása és az egyházi- és papi jövedelmek jegyzékbe vétele tekintetett főfeladatnak. így történt 1599, 1610 és 1616 a mikor több egyház lett beható vizsgálat alá vonva. Például: 1599 január 30-án Veszverósen, meghagyatott (Flóriani) Kristóf lelkész úrnak, hogy a mennyasszonyok ós egyházkelő nők avatásánál a szokásos „babonás szertartásokat" mellőzze, a keresztelésnól pedig ne merjen gyertyát gyújtani l (Prot. Rimanovi 220. 1.). 1599 február 2-án Felső Sajón a tűzgyújtás szt. János napján, a fonoda és laetare vasárnapján a halál kihurcolása tiltatott be (Prot. Rimanovi 221. 1.). G) Egyes egyházak. * Egyes egyházaink e korszakban a hívek tekintélyes számával dicsekedtek, amennyiben rendszerint több kevesebb helységet találunk kebelökben; így pl. a rőcei egyházhoz 1596-ban Vizesrét, Zdichava és Kis-Rőce; a krasznahorkaváraljaihoz 1610-ben Pacsa, Hárskút, Hosszúrét ós Jólész; a rozsnyóihoz 1606-ban Betlór, Nadabula ós Csúcsom; a veszverésihez a 18-ik század elejéig Henckó ós a felső sajóihoz a legújabb időkig Rédova is tartozott, a tekintélyesebb leányegyházak azonban csakhamar külön váltak és anyaegyházakká lettek mint pl. 1619 ápril 25-ón Kun-Tapolca (Prot. Rimanovi 523. 1.) ós 1607 körül Betlér (Prot. Schröter 14, 22). Meg kell itt jegyeznem, hogy a fent elősorolt leányegyházak illetve községek lakosai egy lélekig lutheránusok voltak ós hogy azokban a helységekben máshitű egyház nem létezett ós nem is létezhetett, amennyiben ez idótt két felekezet egy községben még . . . meg nem fórt, egyik a másikat elnyomta, elnyelte volna! Hogy az egyházi jövedelmeknek e korszakban törtónt összeírásáról is képünk legyen, ide iktatom a baradnai egyházra vonatkozót, mely 1596 február 10-ón az egyházlátogatás alkalmával egy mezőssi Borbély Jánosnál talált 1477-ben kelt latin feljegyzés 1) után jegyzőkönyvbe lett iktatva: „A baradnai plébania jövedelmei 1477-ben : Item kiki fizet 12 új dénárt. Item egy szombati véka tiszta búzát. Item egy véka őszi búzát. Item egy véka zabot. Item egy jó tyúkot. Item avatásért egy új dénárt, egy gyertyát, egy búzakalácsot és egy tyúkot. Item kiki tartozik egy szekér fát fuvarozni. Item gyónásnál letesz kiki egy új dénárt. Item keresztelésért egy új dénárt. Item harangozásórt egy dénárt." (Prot. Rimanovi 146. 1.). Nem kevésbé érdekes a dobsinai egyházi jövedelmek
