Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

Mikulik Józsefről

Iii Mikulik Józsefről. Mikulik József Dobsina városának szülötte és szegény bányász­család ivadéka. Ha olyan korán el nem hal, neve bizonyára fénybe borította volna szülővárosát, — de félben maradt élete is nagy értékeket hozott létre; jogot szerzett rá, hogy emlékezetét felújítsuk, gyér adatokból rövid pályáját megrajzoljuk. Dobsina ősrégi bányaváros a Sajó forrásvidékén. A közönség leginkább csodás szépségű vidékéről s tündérországba illő jég­barlangjáról emlegeti, a melyet minden turista fölkeres. Újabb időben fordult a tudományos körök figyelme Dobsina buléner népe és nyelve felé; a Magyar Tudományos Akadémia kiadta a dobsinai német nyelvjárás ismertetését. 1) Történelmének azonban Mikulik óta nem akadt avatot búvára. Pedig a városok életéhez jelen­tős és érdekes adatokat garmadával szolgáltatna. A város levéltára már IV Béla korából őriz eredeti okiratokat, a XV. század elején már virágzó bányatelepnek ismerték. Mátyásnak, Rákóczi Ferencnek híres fegyverműhelyei voltak itt. A török uralom idején sokat szenvedett; 1584-ben egy októberi éjszakán rajt ütöttek a városon a füleki törökök s negyedfélszáz lakosát hurcolták örök rabságra. De hazafias viselkedéséért a német vezérek is állandóan sarcolták. Korán csatlakozott a reformációhoz, 1557-ben már evang. lelkésze volt s a jómódú, a művelődés iránt ritka érzékkel biró polgárság az iskolát is magas színvonalra emelte s gymnásiummal egé­szítette ki. Az üldözés korában is egyik vezéregyháza maradt a hazai evangélikusságnak. A midőn gymnásiumát megszüntette, illetőleg nemzeti polgári iskolává alakította át, más formában gondoskodott fiainak tudományos képzéséről. Állandóan négy. ') Magyarországi német nyelvjárások. X Magyar Tud. Akadé.uia nyelv­tudományi bizottsága megbízásából szerkeszti Petz Gedeon. 7 füzet: Dr. Mráz Gusztáv. A dobsinai német nyelvjárás. Budapest. 1909. 132 lap.

Next

/
Thumbnails
Contents