Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - III. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. egyház hanyatlása. Az első üldözés 1597-1622.
42 Mikulik József. Az esperesség élén e korszakban is az esperes állott, akinek jog- és hatalom köre ez idétt egyrészt nevezetes kiszélesítést és Bocskay István, Thurzó György és Bethlen Gábor kiváltságlevele által törvényes megerősítést nyert, de másrészt a „tanács" — consistorium, assessorium — felállítása ós behozatala által ismét alkotmányos korlátok közé szoríttatott; eltekintve attól, hogy a két alesperes is sok tekintetben önálló hatáskörrel lett felruházva. Máskülönben az esperessógi szervezet a következő maradt: 1. A főhatalmat úgy hatósági mint bírósági tekintetben e korszakban is a közgyűlés gyakorolta, mely évenként rendszerint kétszer t. i. szt. György ós szt. Mihály napja körűi és pedig ott tartatott, a hol az esperes lakott, pl. 1612—1614-ig Oláhpatakán is, mikor Sexti Péter ottani lelkész volt az esperes. 2. A tanács — consistorium — nyomaira már régebben akadunk; az esperes t. i. már azelőtt is fontosabb ügyekben egy kót maga mellé vett szomszédos lelkész segítségével járt el; 1610 körűi a közgyűlés ezen tanácsosok megválasztását kivette az esperes kezéből ós e tisztséget állandósította, ami által az esperesi hatalom túlkapásainak gátat vetett ós a rendkívüli közgyűlések számát a minimumra szállította le. Ezen tanács tagjai: a) az esperes, aki úgy a tanácsot amint az egész szövetséget képviselte, a gyűléseken elnökölt, a rendszerint külföldi egyetemeken felszentelt új lelkészeket megvizsgálta, az egyházi jövedelmek kezelését ellenőrizte, az egyházakat látogatta, a lelkészek és tanítók felett fegyelmi hatalmat gyakorolt, gondoskodott arról, hogy minden egyházban lelkész legyen és a hit tisztán taníttassák, a lelkésztársai között valamint a lelkészek ós hívei között felmerült viszályok esetében mint békebíró szerepelt és az egész esperesség érdekeire felügyelt; b) a két alesperes, akik a hozzájok közelebb fekvő egyházakban az esperesi teendőket végezték ós az esperes helyettesei voltak; c) a jegyző, a ki az esperest állandóan kísérte, az ülések jegyzőkönyveit vezette, a bizonyítványokat, átiratokat és válaszokat fogalmazta és kiadta; d) hat tanácstag, a kik bizonyos előre meghatározott rangsorozat szerint foglaltak ugyan helyet, de máskülönben egyenlő szavazattal bírtak. e) a szószóló — orator —. aki a gyűléseken imádkozott, és az esperesség érzelmeinek tolmácsa volt Ezen tanács fő teendője a bíráskodás volt, amennyiben az esperes (a magához vett jegyző kíséretében) a békés barátságos úton ki nem egyenlíthető viszályokat, a válási, felmentvónyi ós bűnvádi ügyeket eldöntés végett hol a „tanács," hol pedig a teljes közgyűlés elé terjesztette.
